Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)

Muzeológia - B. Horváth Csilla–Dénes Andrea–Huszár Zoltán–L. Imre Mária–Nagy Erzsébet–Nagy Lászlóné–Uherkovich Ákos–W. Müller Judit: A Barnya megyei múzeumok tíz éve (1990–2000)

HUSZÁR Z. ÉS MUNKATÁRSAI: A BARANYA MEGYEI MÚZEUMOK 10 ÉVE (1990-2000) 183 gek, támogatások és a hatósági feladatellátás kötelezettségéből adódó anyagi forrásokkal. Az utóbbiak aránya fokozatosan növekszik az intézmény költségvetésében. (Ennek részletes adatait lásd a Múzeum gazdasági működését mutató táblázatokban!) Az elmúlt évtized során a Múzeumunk helyzete jelentősen megváltozott, ami nem független a rendszerváltozás utáni magyarországi jogi (tulajdonosi és finanszírozási) helyztől. E tekintetben a periódus elején megalkotott önkormányzati törvény meghatározóbb volt, mint az évtized utolsó harmadában keletkezett, múzeumokra vonatkozó jogi szabályozás. Az új fenntartói viszonyok a műtárgypiac önállósulását kísérő árrobbanással együtt rendkívül nehéz helyzetbe hozták a múzeumokat, különösen azok művészeti gyűjteményeit. A Múzeum működési adatait vizsgálva nemcsak az látszik, hogy az extenzív fejlődési szakasz lezárult, hanem az is, hogy az informatikai fejlesztések ellenére (2001-ben 43 számítógépe, internet csatlakozási lehetősége volt a Múzeumnak), az intenzív munkavégzésnek nincsenek meg az optimális feltételei, a muzeológiai ágazatnak a recesszióval kellett küzdeni. Az intézmény történetében először, a 2000. évben az Önkormányzat 96/2000. (VI. 27.) Kgy. határozata értelmében, a Múzeumban 17,5 státuszt érintő létszámleépítést kellett végrehajtani. A határozatnak megfelelően 15 főt a szakmai tevékenységet végzők közül, 2,5 státuszt a gazdasági-műszaki munkakörben foglalkoztatottak közül kellett leépíteni, azaz elbocsátani. A létszámleépítés érzékenyen érintette az intézmény egészét, hiszen a feladatokat a csökkentett létszámmal is el kellett végezni. Mindezek jól érezhető működési és emberi nehézségeket is eredményeztek a Múzeum munkájában. A fenntartó által jóváhagyott Múzeum létszám főmunkaidőben 119 fő. A Múzeum szakembergárdája jónak mondható, hiszen közülük többen évek óta különböző felsőoktatási intézmények oktatóiként is tevékenykednek. (JPTE, ill. РТЕ, Iparművészeti Főiskola, Rk. Hittudományi Főiskola Pécs) A Múzeumnak évek óta jó szakmai munkakapcsolatai vannak a magyarországi közgyűjteményekkel, és számos hazai és külföldi partnerintézménnyel. A Múzeum vezetése által képviselt „nyitott múzeum" koncepciójának megfelelően - a vizsgált időszakban - az alábbi intézményekkel került sor szakmai együttműködési megállapodások megkötésére, amelyek a kölcsönös előnyökre építve, hatékonyabb szakmai munkát tesznek lehetővé. • Janus Pannonius Tudományegyetem (1999) • Duna-Dráva Nemzeti Park (1999) • Baranya Megyei Levéltár (2000) • Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság (2001) • Kulturális Örökség Igazgatósága (2001) A Múzeum intézményként és munkatársai által fontos szakmai szerepet játszik azokban az alapítványokban, amelyek az 1990-es években változó intenzitással és anyagi lehetőségekkel, de már eddig is számos maradandó értéket hoztak létre. Ezek az alapítványok a következők: • Alapítvány a pécsi ókeresztény sírkamrák megmentéséért • Dóm Múzeum Alapítvány • Középkori Egyetem Alapítvány • Pécs-Baranyai Ipartörténeti Múzeumi Alapítvány • Pécs-Baranyai Múzeumi Közalapítvány • Pécs Története Alapítvány Mindennek számos közös kutatási program, műtárgy-restaurálás, kiállítás, kiadvány lett az eredménye. A Múzeum a tárgyalt időintervallumban szakmai feladatvégzésre, tehát gyűjtésre, tudományos feldolgozásra, megőrzésre, műtárgyvédelemre (konzerválás, restaurálás stb.), bemutatásra (kiállítások, katalógusok és egyéb kiadványok) szinte kizárólag eredményes pályázataiból tudott forrásokat biztosítani. A megnyert pályázatok jelentős részének utófinanszírozási jellege miatt és azok egy részének nehézkes teljesítéséből adódóan a 2000. év végén és a 2001. év elején az intézmény működésében átmeneti likviditási nehézségek adódtak. Mindez a tudatos, előrelátó múzeumi munkát kiszámíthatatlanná, nehezen tervezhetővé teszi. A fent leírtakkal együtt azonban bizton állítható, hogy a Múzeum jelentős szakmai munkát végezett 1990-2000 között. Mindezt a szakmai osztályok szerinti beszámolóban ismertetjük. A működési nehézségek elsősorban a Múzeum kezelésében lévő ingatlanállomány nagy részének elavult infrastruktúrájából, annak költséges üzemeltetéséből adódnak. E téren előrelépésnek tekinthető, hogy 1997-ben sikerült kialakítani a múzeumi időszaki kiállításoknak otthont adó Múzeum Galériát, ingatlaneladás, ill. múzeumköltöztetés nyomán elkezdődött - 1999-200l-ben - a Természettudományi Osztály korszerű elhelyezésének munkafolyamata, amely kb. félidejénél tart, valamint kezdeti lépésként a Modern Magyar Képtár II. elhelyezésére kiszemelt ingatlan - Pécs Papnövelde u. 5. - rekonstrukciója is megindult. (2000-2001) A szakmai tevékenységből kiemelendő, hogy a Múzeumnak a jelenleg joghatályos 199 7. CXL. törvényből amely 1998.

1. l-jétől lépett érvénybe - adódóan jelentős hatósági (elsősorban régészeti) feladatokat kell végezni, ami a Régészeti Osztályra különösen nagy szakmai és adminisztratív feladatokat ró. Az osztály munkájában a hatósági feladatellátás fokozatosan növekedett: 1998ban 91, 1999-ben 152, 2000-ben 350 szakhatósági állásfoglalást, véleményt készítettek az osztály munkatársai.