Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)
Történettudományok - Raýman János: A mohácsi hadastyán egylet
RAYMAN J.: A MOHÁCSI HADASTYÁN EGYLET 141 vagyona tehát állt: halálozási, biztonsági tartalék, temetkezési biztosítási, betegség biztosítási, költség, felmentési és kiegyenlítési alapokból. A pénztárban 200 pengőt lehetett készpénzben tartani. Az egylet rendes, alapító, tiszteletbeli és pártoló tagokból állt. De egylethez legalább 40 fő rendes tagra volt szükség. A tagot törölték, ha járulékát fél év hátralék után felszólításra 8 napon belül nem rendezte. De el kellett hagynia az egyletet annak is, akit közönséges bűncselekményért jogerősen elítéltek, aki az egyesület céljával ellenkező, vagy hazafiatlan magatartást tanúsított, és a minisztérium még hozzátoldotta azt, hogy akit magyar állampolgárságától megfosztanak. Érdekesek az orvosi tevékenységre vonatkozó szabályok. Megbetegedés esetén ingyenes az orvosi ellátás. De nem terjed ki a röntgen, kvarc, hőlég, villany és egyéb különleges kezelésre, laboratóriumi vizsgálatra és műtétre. Ezek esetében a díjszabás 50 %át kellett fizeti a tagnak és megtéríteni az orvos anyagköltségeit. A tagok családtagjai is 50 %-os kedvezményben részesültek. A fekvőbetegeket az orvos díjmentesen köteles látogatni, külterületen közlekedési térítést számíthat fel. Az egyleti orvos évi 120 P tiszteletdíjat kapott. 24 Az utolsó évek A háború után az egylet feloszlatását még elkerülték, mivel segélyző feladatokat láttak el. A forint megjelenésével módosították az alapszabályt, amelyet 1946. szeptember 29-én tartott rendkívüli közgyűlésen fogadtak el. Belépési díjként 4 forintot, tagsági járulékként évi 24 forintot szedtek. Igazolásul a tagok betéti könyvecskét kaptak (6. ábra). Betegség esetén legfeljebb 60 napig 1 forint 50 fillér napi táppénzt vállaltak. A módosítást mint függeléket csatolták az eredeti alapszabályhoz, aláírta Hegedűs György jk. vezető, hitelesítették Sziebele György, Leovics Péter és Michelfelder János az új elnök. A mohácsi egyesületek hivatalos nyilvántartásában 1948-ban már nem szerepeltek a hadastyánok. (Csak két egyesületet jelentettek be: a Mohács Szigeti Vadásztársaságot és a Mohácsi Irodalmi Tudományos és Könyvtár Egyesületet.) Pedig 1947 március 12 gyűjtő íveken pénzt szedtek össze a háború alatt megsemmisült zászlójuk pótlására. Össze is gyűjtöttek 576 Ft-ot. Az adakozóknak nyomtatott emléklapot adtak át annak igazolására, hogy támogatták az egyletet és dalkörét (7. ábra). Ki is fizettek 529 Ft-ot, a hímzett zászlóért, amely bordó színű vászonból hímzéssel készült és a hozzá tartozó nemzeti színű szalagon volt az egylet hivatalos neve feltüntetve. 1948. június 27-én pedig zászlóavatási ünnepséget tartottak. A Fogadalmi templomban az ünnepi misén történt az avatás. A felszentelés kifejezést gondosan elhagyták a nyomtatott meghívóról, ez csak a belső használatra vezetett jegyzőkönyvben szerepelt. A misén az egylet dalköre énekelt (8. ábra). Majd 10 órakor a városháza dísztermében történt a felszentelt zászló ünnepélyes átadása. A beszédet Dr. Bartók Lajos h. polgármester mondott. Zászlóanyának Tomázy Juliannát választották, aki a következő szavakkal adta át az egylet elnökének: „Átadom a megszentelt lobogót az Egylet elnökének és arra kérem őt, hogy ezen lobogónak hűséges szolgája, az Egyletnek pedig igaz sáfára legyen". Az elnök beszédében azt válaszolta, hogy megpróbálják az egyletet feltámasztani. Legyen a lobogó a szeretet jelképe, hogy mindenkor a szeretet jegyében teljesíthessék embertársaik iránti kötelezettségüket, legyen a békesség jelképe, hogy békességet áraszszon közöttük és legyen az áldás jelképe, hogy tevékenységüket áldás kísérhesse. Délután 4 órakor ünnepi díszközgyűlést tartottak az egyesület székházában. Az egyletnek 1948-ban 67 rendes és 12 pártoló tagja volt. Az ekkor szervezett egyesületi dalkör pedig 42 fővel működött. 25 Az utolsó tag akit felvettek a mohácsi hadastyánok egyletébe Schnattenberger Ferenc asztalos mester volt 1949-ben. Három negyedévre még a tagdíjat is befizette. 26 Az egylet felszámolásáról iratot nem sikerült találni. 1950. március 10-én még egy névjegyzék készült az utolsó vezetőségről, foglalkozásuk feltüntetésével: id. Bélán János csapos Michelfelder János cipész Weithoffer György fuvaros Tomázy Ferenc irodai kisegítő Kindlein Miklós bognár Dr. Paskai Ferenc ügyvéd id. Simity Mátyás gk. vezető Az egyesület ingó vagyonáról felvett leltár az utolsó időpont az egylet életéből 1950. márc. 31-én. Ebből tudjuk meg, hogy a bordó vászonból készült hímzett lobogót 1948. június 10-én Miholek József mohácsi lakostól szerezték be és 1950-ben mindössze 100 Ft-ra értékelték. Valószínű, hogy a volt anyaegylet sorsában osztozott, amelyet a belügyminiszter utasítására 1950-ben feloszlattak.
