Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)
Történettudományok - Járányi László: Egy pécsi patricius család. II.
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 144-45(1999-2000) 1123-134 I Pécs, 2002 Egy pécsi patrícius család, II. JÁRÁNYI László Bevezetés a második részbe A családtörténet első része a meglevő iratok, anyakönyvi adatok, és sokszor már csak logikai következtetések segítségével visszamegy az 1620-as évekbe, valahová Boszniába, ott is valamelyik dalmát város közelébe, mert később majd oda megy vissza Bertalan ősöm György nevű fia a könyvkötő mesterséget kitanulni. A család Pécsre kerülésének időpontját, egyrészt az 1664. évi Zrínyi-féle téli hadjárat határolja be, előtte kellett elindulniuk, mert nem valószínű, hogy egy ilyen háborús helyzetbe menekültek volna bele, másrészt egykét évvel utána már itt kellett lenniük, mert Bertalan ősöm még Boszniában született, de már itt Pécsett nevelődött és lett mészáros. Ez a tény valószínűsíti azt is, hogy apja, Juro Martinovics mészáros volt, és a fia nála tanulta ki mesterségét. Letelepedtek tehát és a körülbelül 20 évet éltek még a „török Pécsen". Lényeges kérdés, igazolni, hogy Bertalan ősöm melyik Martinovics családból származott, mert az egyik legkorábbi és legrészletesebb adóösszeírás a város lakosságáról 1698-ból, négy Martinovics nevű családról ír. Ezek közül kettő kiesik, mert már a török után jöttek Pécsre, a harmadik itt élt ugyan a török alatt is, de nincsen fia, egyedül Juro Martinovics az, aki már a török alatt is itt élt, megírják róla, hogy fia van, és elég vagyonos volt ahhoz, hogy 1698-ban megszerezze a polgárjogot is. 1 Vagyonát leírja már az 1695. évi összeírás is, idézem: 2 „Cseréppel fedett kétszintes háza van, felül szoba, konyha, udvar, az alsó szinten két helyiség - talán mészárszék céljára - és pince. Birtoka: egy 12 kapás és egy 3 kapás szőlő, négy hold szántó, négy kaszás rét, van egy darab kertje is a Siklósi kapu előtt. 30 akó bor után fizet tizedet és 10 kila búza után búzatizedet 3 . Felsorolja jószágait és ír egy zsellérjéről is. Ezek után egyértelmű, hogy a dinasztiaalapító Bertalan ősöm Juro Martinovics családjából származik, és elég szép vagyont örökölt apjától. Az is világos, hogy a család átvészelte a város ostromát és felszabadítását is 1686 novemberében, és az azt követő nehéz telet is, amikor azt írják: „Pécs a téli kedvező szállítások ellenére is nagy hiányokat szenved, elsősorban élelmiszerekből, ennek pótlására - báró Thüngem városparancsnok szerint - nincs lehetőség, mert a visszaszállingózó lakosok vannak rászorulva élelemre, nemhogy tőlük valamit szerezni lehetne". A nehéz évek folytatódnak a város katonai parancsnokság alatt van, akik teljhatalommal rendelkeznek és ezzel bizony sokszor visszaélnek. A hírhedt Gabriel Vecchi tábornok rengeteg kárt okozott a városnak, semmibe se vette a város török utáni első püspökét, Radonay Mátyást, aki 1691-ben így ír a császári kamarának: „Ha a zsaroló komiszáriusok így folytatják tovább, elhagyott lesz a föld, a mező, a szőlők ... az emberek máshová kényszerülnek elvándorolni". 5 Természetes, hogy ez zsarolás, rablás a város lakóira is kiterjedt, ezért írja egy tanácsi jelentés Bécsbe 1696-ban: „a török alóli szerencsés felszabadulás után semmiféle könnyítésben nem volt részünk, lélegzetet is alig tudtunk venni. Szüntelen, állandó katonai megszállásoknak, forspront kirendeléseknek, tized és fogyasztási adóknak, továbbá más, a lehető legnagyobb köz- és rendkívüli terheknek voltunk és vagyunk alávetve". 6 Aztán jött a háborús évek szörnyű kísérője, a pestis. Az 1692. évben, hogy a pestis megszűnjön, a lakosság fogadalmat tesz, hogy a Kakas hegyen templomot épít a Havas Boldogasszony tiszteletére és ehhez az építő anyagot saját kezűleg hordja fel a hegyre. 7 Közöttük biztosan ott volt Bertalan ősöm is, hiszen neki is volt hálálkodni valója, hogy családja átvészelte a pestis járványt, erről anyakönyvi adatok és adóösszeírások is tanúskodnak. Például az 1701. évben az adóíven még a betelepülő apa, Juro Martinovics szerepel 8 , de már 1708-ban a fia, Bertalan nevével találkoztam: így: „Martinovics od Barthol Meszar - Martinovics vagyis Bertalan mészáros." 9 De a város lakosságának, köztük Bertalan ősöm családjának megpróbáltatásai a pestis elmúltával sem szűntek meg. Gondolok itt 1704 szörnyű évére, amikor először a kurucok, aztán a bosszúszomjas rácok gyilkolják halomra a város lakóit, és égetnek, pusztítanak mindent. Ennek az évnek és a következő háborús éveknek viszontagságairól leghívebben Anton Pelleatj császári főhadbiztos 1710. szept. 27-én kelt bizonyságlevele számol be. 10 Csak a legéletképesebb családok élték túl ezeket az éveket, így Bertalan ősöm családja is.
