Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)
Történettudományok - T. Papp Zsófia: Baranya vármegye vallási és oktatási helyzete Széchényi Ferenc királyi biztosi tevékenysége idejében (Széchényi Ferenc 1785–86-os Descriptio-jának adatai alapján)
106 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 44-45 (1999-2000) elnevezése görögkatolikus és görögkeleti. Ezen kérdésekre adott válaszok adnak egy bizonyos képet a megye XVIII. sz. végi állapotáról. Egy-egy járás vallási helyzete a járás általános leírásából (De processu in genere) valóban csak nagy vonalakban rajzolódik ki. A Baranyavári járásról általában azt tudjuk meg, hogy lakosai „legnagyobbrészt római katolikusok, vannak számosan görög nem egyesült vallásúak, hasonlóképpen reformátusok és evangélikusok 18 is, zsidók pedig csekély számban laknak itt". A Szentlőrinci járás jellemzése szerint a népesség egyharmada „acatholicus", azaz protestáns, itt református, kétharmada pedig római katolikus. Más kérdésre adott válaszból megtudjuk, hogy Szentlőrinc, Szentdienes, Görcsöny, Siklósbodony, Kisasszonyfa és Szabadszentkirály rendelkezik római katolikus parókiával és ezek változó számú leányegyházakkal; református lelkészeket találunk 8 faluban. A Mohácsi járás általános leírásában az összeírok közlik a 16 római katolikus parókiát és ezek leányegyházait, valamint az 5 református eklézsiát - a legfontosabbak valószínűleg a járás két mezővárosa, Mohács és Pécsvárad gyülekezetei -, ezen kívül azt, hogy hét községben van görög nem egyesült egyház, további ötben pedig ezeknek filiája, a pécsváradi anyaegyházhoz pedig egy, a Pécsi járásban fekvő filia is tartozik. Hasonlóképpen a Pécsi járás általános jellemzéséből a római katolikus parókiákról, számszerint kilencről és azok filiáiról értesülhetünk, olvashatunk továbbá arról, hogy némely községek más járásbeli parókiához tartoznak (pl. Ócsárd és Regénye a Szentlőrinci járásban fekvő Görcsönyhöz); írnak még az egyetlen (peterdi) helvét hitvallású eklézsiáról és ugyancsak egy (nagybudméri) görög nem egyesült egyházról. A Hegyháti járás általános leírása szerint a lakosok többsége magyar, "orthodox" hitű, ez itt római katolikust jelent; megtudjuk azon 11 község nevét, ahol parókia van - de filiáit itt nem közlik -, valamint azt, hogy néhány helyen laknak még evangélikusok is. 19 A Siklósi járás általános leírásából szintén elég színes képet kapunk: három helyen, Siklóson, Vajszlón és Bogdásán van római katolikus parókia, ezek közül a siklósi anyaegyháznak a népesebb alsószentmártoni gyülekezeten kívül még 11 filiája van, némelyikben csak 5-6, más faluban mintegy 50 lélekkel, Vajszlónak viszont 21 filiája van összesen 366 lélekkel. "Görög nem egyesült" vallásúak, azaz görögkeletiek a járásról általában szóló rész szerint a járási székhelyen élnek; a községek egyenkénti leírása szerint a siklósi pópához tartozik filiájaként Alsószentmárton, ezen kívül Drávapalkonyán, Torjáncon, Siklósnagyfaluban és Ivánbattyánban is laknak - e két utóbbi község görögkeleti vallású lakóiról tudjuk, hogy a villányi pópához tartoznak (Villány ekkor a Baranyavári járásba esett). Református anyaegyház van továbbá 27 faluban, s a lelkészek szolgálnak ezek számos filiájában. 20 A mellékletben közölt táblázatban a községek lakóinak vallási hovatartozásán kívül feltüntettük a falvak birtokosait is, ennek segítségével - valamint többek között annak vizsgálatával, hogy a falvak népességében megfigyelhető-e folytonosság, vagy jöttek telepesek, és ha jöttek, mely hullámokban - majd az is vizsgálható lesz, hogy mely uradalmakban milyen vallású jobbágyok éltek; talán még az is, hol érvényesült a tolerancia, hol pedig a "cuius regio, eius religio" elv. 21 Ugyanebben a táblázatban feltüntettük a községek lakosainak nemzetiségét, ha ezeket az adatokat térképre vetítenénk, a vallási és a nemzetiségi térkép több helyen fedné egymást. 22 A nemzetiség felől közelítve a megyében a XVIII. sz. végén a magyarok több, mint 70 %-a és a németek csaknem 100 %-a katolikus (kivétel a később említendő néhány evangélikus német közösség); a déli szláv lakosság nagyobbik fele (horvátok, sokácok) és a cigányok egy része szintén a római katolikus egyházhoz tartozik. A németek között - főleg a Hegyháti járás néhány községében és kivételképpen a Baranyavári járásban is evangélikusok szintén előfordulnak. A magyarok többi közössége református, mint erre majd még utalunk; ők főleg három járásban élnek: a legkevesebben a Mohácsi járásban: több községben, de némileg sűrűbben a déli részében, többen a Baranyavári járásban és ezen kívül zömben a Siklósi járásban; szórványban előfordulnak még több helyen, pl. a Pécsi és a Szentlőrinci járásban is. A déli szlávok másik csoportja, a szerbek (rácok), valamint a csekély számú görög a görögkeleti vallás híve; ide tartozik a cigányok egy része is. A megye lakóinak vallási megoszlásáról a Descriptio adatai szerint a következő képet kapjuk: a katolikusok többségben vannak a vármegye minden járásában, de különösen megye közepén, a Pécsi járásban. Számottevő evangélikusság északon, a Hegyháti járás pár falvában fordul elő. A dél-magyarországi, baranyai reformátusság gyökereiről sokan írtak, nem szándékunk erre kitérni, néhány esetben utalunk csak az előzményekre. 23 A reformátusok két tömbjét figyelhetjük meg, a dunadrávaszögit és az ormánságit, ez a Mohácsi járás néhány községét, a Baranyavári járás több mint féltucat és a Siklósi járás több mint ötven községét jelenti. 24 A görögkeleti vallású lakosság legnagyobbrészt a megye keleti és déli részén, a Mohácsi és a Baranyavári járásban található. Zsidókat minden járásban találunk, de számuk a Pécsi és a Siklósi járásban elenyésző 25 , a Szentlőrinci járásban 24 zsidót, a Hegyháti járásban 26 helyen 28 zsidót említenek; a Mohácsi járásban 20 községben 26 van szó izraelita vallású kereskedőkről, ritkábban iparosokról; a Baranyavári járásban 12 alkalommal olvashatunk zsidókról, ezek közül említésre méltó Dárda mezőváros zsidó közössége. A Descriptio-ból meríthető oktatásügyi adatok elemzése külön tanulmányt igényelne, kapcsolódva korábbi kutatásokhoz 27 . Vizsgálni lehet a tanítók számát, az
