Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)

Történettudományok - Fedeles Tamás–Tegzes Ferenc: Mágocs pecséthasználata (1759–1950)

102 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 44-45 (1999-2000) Jegyzetek 1 BERTÉNYI Iván: Pecséttan. 279. In: BERTÉNYI Iván Szerk. A történelem segédtudományai. Budapest, 1998. 279-304. г Az 1769-ben készült falusi, az 1806-ban vésett hegyközségi és az 1816-ban készült mezővárosi pecsétekről van szó. 3 BEZERÉDY Győző: Baranya megye községeinek feudáliskori pecsétjei. 121. In: Baranyai Művelődés 1972/4. 118-123., Uő: Baranya községeinek pecsétkatasztere (III. rész: K-M). In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) 145-165., Uö: A pecsét szerepe a jobbágyfalu közigazgatásában Baranya megyében. 80-82. In: Levéltári Közlemények 44-45. (1974) 77-86. ' BEZERÉDY 1980. 151. Fényképe 196, a szám alatt a 164. o. s Meg kell jegyezni, hogy igen kevés esetben találkozunk a pecsétlenyomattal az iratokon, mivel a faluvezetés a minimálisra igyekezett redukálni az adminisztrációt. Elsősorban a következő irattípusokon találjuk a település pecsétjeit: szerződések, leltárak, kimutatások, hivatalos vizsgálatok, egyházlátogatási jegyzőkönyvek. ' "A községi pecsétek a magyar közigazgatás legalsó szintjén álló falusi elöljáróság hivatalos hatalmának jelvényei voltak. Használatukról a bíró és az esküdtek feleltek a földesúr, vagy megye, valamint az őket megválasztó lakosság előtt. [...] A bíró személyének megtestesítője volt, azé a bíróé, kit a földesúr jelölt s a közösség választott, ki minden hivatalos, gyakran vitás helyzetben a kapcsolatot tartotta a két fél kőzött." Ld. BEZERÉDY Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere (I. rész: A-Cs) 197. In: JPMÉ 23 (1978) 195-230. Baranya Megyei Levéltár. Pecsétgyûjtemény. A pecsét a következő személyek neve mellett szerepel: Hell András bíró, Kinizeli Konrád, Csonka János és Piti János esküdtek. ; BML. Mágocsi úriszék 2/1816. Öregebb Frey János bíró, Schuszter Antal, Vemer Ágoston, Foky Ferenc és Herczeg József esküdtek, valamint Erdeödy János jegyző. Megjegyzendő, hogy a bíró minden alkalommal, amikor a község pecsétje alkalmazásra került, a jelenlévők közt volt, tehát alkalmasint ő tarthatta magánál a pecsétnyomót. Általában az esküdtek közül is néhányan jelen voltak a pecsételésnél, azonban nem minden alkalommal, mint azt később látni fogjuk. A jegyző jelenléte sem szükségeitett a pecsét alkalmazásakor. 10 Vö. BEZERÉDY 1974. 81. 11 BML. Baranya vármegye közgyűléseinek jegyzőkönyvei. 64. kötet. 2318/1815. 12 BORSY Judit: Gazdasági és társadalmi viszonyok 1686-tól 1848-ig. 110. In: FÜZES Miklós Szerk. Mágocs 1251-2001. Mágocs, 2001. 77-115. 13 BEZERÉDY 1980. 151. Fényképe 196, a szám alatt a 164. o. 14 Igen kevés település készíttette hivatásos vésnökkel a pecsétnyomóját. Ld. BEZERÉDY 1978. 197. 15 A typarium jelenleg Mágocs önkormányzatának tulajdonában van és Dr. Czinege Imre polgármester úr készséggel bocsátotta rendelkezésünkre, amiért ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni. A feltalálása körülményeiről is értékes információkat osztott meg velünk: a település önkormányzata 1991-ben vásárolta 5000 ft ellenében Rózsás Márton barcsi illetőségű személytől, aki - elmondása szerint - a '80-as években jutott hozzá a pécsi vásárban (bolhapiacon!). 16 1805-re készült el a falu új temploma, melyet Erdődy József címzetes apát szentelt fel a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. "A templom fehér kövekből épült, nyugati oldalán áll a rézzel fedetett torony, amelyből nyílik a fokapu. Az épület északi és déli oldalán egyaránt 3-3 ablak van és ugyancsak 3 ablaka van - az épület déli részén épült - sekrestyének is. Az épület kb. 37 méter hosszú és tekintélyes méretét jelzi, hogy a kórust tartó három pillér 3 méter magas." Ld. FEDELES Tamás: Demográfiai, egyházi és kulturális viszonyok (1686-1848). 130. In: FÜZES Miklós. Szerk. Mágocs 12512001. Mágocs, 2001. 116-139. 17 1816. december 23.: BML. XI. 605 A pécsváradi közalapítványi kerület levéltára. Mágocsi uradalom tiszttartósága. 667. d. 18. ábra. 17. ábra. 19. ábra. 20. ábra.