Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)

Történettudományok - Fedeles Tamás–Tegzes Ferenc: Mágocs pecséthasználata (1759–1950)

100 A jANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 44-45 (1999-2000) Ezt a két pecsétet használta a település 1890-ig. Ekkor egy, a belügyminiszter elé került állampolgárságból elbocsátási ügy kapcsán, az iratok között lévő községi bizonyítványokon található pecséteket kifogásolta a miniszter. Ezt 1890. december 10-én jelezte az alispánnak: "...minthogy Magocs község a mellékletek közt fekvő bizonylatain szabálytalan községi pecsétet használ, felhívom Tekintetes uraságodat, hogy a szóban forgó pecsétnek használhatatlanná tétele és új pecsétnyomó beszerzése iránt intézkedjék, figyelemmel legyen továbbá arra, hogy kizárólag az állam hivatalos nyelvén szerkesztett köriratu pecséten a "mezőváros" elnevezés mellőztessék, mert az 1886: XXII. te. 1. §.-a mezővárost nem ismer, hanem csakis nagy és kisközségeket ismer. Egyúttal felhívom Tekintetes uraságodat, hogy a fennebbiek szerint kiigazított új községi pecsét lenyomatát annak idején terjessze hozzám fel"

2

. Az alispán ennek megfelelően utasította a hegyháti járás főszolgabíróját, aki elrendelte a mágocsiak részére az új pecsétnyomó elkészíttetését. A főszolgabíró 1891. február 13-án elküldte az alispánnak az elkészült új pecsétlenyomatokat 9 példányban. Ebből hatot az alispán köröztetés végett kiadott a többi főszolgabírónak. 1891. február 18-án pedig egyet elküldött a belügyminiszternek.

29 A miniszteri észrevételezés két dolgot bizonyít számunkra. Az egyik az, hogy a két pecsétet egymás mellett, párhuzamosan használta Magocs adminisztrációja. A másik tanulság, miszerint az arra illetékes Baranya vármegyei, illetve hegyháti járási közigazgatás irányítói nem fordítottak elég figyelmet ezekre a hitelesítés szempontjából oly fontos eszközökre, illetve nem vették elég komolyan a szakfolyóiratban közzé tett elvi álláspontokat. Ugyanis a „Magyar Közigazgatás" még az 1886. évi 7. számában leközölte követendő direktívaként azt a belügyminiszteri állásfoglalást, miszerint „a községi pecsétek ez idő szerint csakis az állam hivatalos nyelvén szövegezett körirattal lehetnek ellátva." 1891-1904 Az új pecsét (12. ábra) fektetett ovális helyzetű, 3,6x2,2 cm nagyságú, a nyitott pecsétmezőben Magocs neve látható. Újdonságként megjelent a megye neve a felső-belső területen félkörben, míg alul félkörben helyezkedik el a nagyközség státusz jelzése. Ez a pecsét nem sok időt élt meg. 1894. március 13án Magocs jelezte a főszolgabírónak, hogy ez a pecsétje meghibásodott, s ezért egy újat készíttettek.

30 A 13. ábrán szereplő új pecsét fekvő ovális, nyitott pecsétmezejű, 4,2x2,2 cm nagyságú. A középen található Magocs felirat 4 mm-es, míg a többi 3 mm-es betűkkel nyert elhelyezést. A megye nevét és a státuszt jelző szöveget egy-egy nyolcágú csillag választja el egymástól. Az alispán a többi járás főszolgabírója részére 1894. április 12-én elküldte a településeken leendő közhírré tétel végett

31

. Ennek a pecsétnek a használatánál tapasztaltunk egy szokatlan dolgot. 1897. február 17-én elkezdték a képviselőtestületi ülésekről készült jegyzőkönyvek hitelesítését a pecséttel is megerősíteni. Ez nem volt szokás előbb, mivel a szabály csak annyit irt elő, hogy a jegyzőkönyv vezetőn kívül még két tagnak kell a hitelesítést aláírásával elvégezni. A pecsételés több-kevesebb rendszerességgel eltartott az 1900. április 26-i ülésről felvett jegyzőkönyv hitelesítéséig.

31 Mint korábban már említettük, hazánkban a XIX. század utolsó harmadában nagyon sok azonos nevet viselő település volt. Ez a közigazgatást, a postaforgalmat, a kereskedelmet egyformán akadályozta. Ezért a törvényhozás megalkotta az 1894: IV. tc.-t a községek és egyéb helynevekről. Ennek l.§.-a kimondta, hogy minden településnek csak egy neve lehet. A törvény végrehajtására kiadott miniszteri utasítás a pecsétek terén is az egységesítést mondta ki. Elrendelte, hogy minden községnek új pecsétet kell készíttetnie, függetlenül attól, hogy megváltozott-e a neve, vagy sem. A pecséteket központilag fogják elkészíteni, egységes szempontok alapján (125000/1898. B.M. 9.§.). A községi helynevek megállapítása az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság hatáskörébe tartozott. Baranya vármegye településeinek név vizsgálatát 1903-ban végezte el. Magocs nevében nem történt változás. A Bizottság 1904. február 10-én küldte meg a két új pecsétet Magocs részére. Az egyik fémből készült és a bíró kezelte, a másik gumiból készült és a jegyző használatára rendszeresítették. Erről az alispánt is értesítette a Bizottság, s egyúttal megkérte, hogy „nevezett községre vonatkozólag a régi községi pecsétnyomók és bélyegzők bevonása s azoknak a vármegyei levéltárban való elhelyezése iránt a legsürgősebben intézkedni szíveskedjék."

32 1904-1919 Az új pecsét (14. ábra) kerek formájú, 3,5 cm átmérőjű, nyitott pecsétmezejében 3 mm-es betűkkel elhelyezve a belső perem alatt félkörben a vármegye neve és a törzskönyvezés éve (nem a pecsét készítés időpontja!), a település neve és a kisebb státusz jelzése középre került vízszintesen egymás alá elhelyezve. (A település státuszának jelzésére már nem fordított gondot a kormányzat.) A pecséthasználat részletes szabályozására nem került sor sem kormányzati, sem helyi szinten. Igaz ugyan, hogy az állam igyekezett egységes rendet teremteni a közigazgatás terén, de az ez ügyben 1902-ben kiadott miniszteri rendelet témánk szempontjából nagyon szűkszavúan intézkedik: