Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Régészet - Gábor Olivér: 5. századi sírok Kővágószőlős határában

GÁBOR О.: 5. SZÁZADI SÍROK KÓVÁGÓSZÓLÓS HATÁRÁBAN 135 fennhatóság alatt élő, más néptöredékeket is gótnak tekintjük, akkor fenntartás nélkül kijelenthető, hogy keleti-gótokról van szó. A gót lelőhelyek közé való sorolás (Kiss 1979b) elsősorban a Hács-béndekpusztai 18. sír fibulái (Kiss 1995), illetve a mözsi temető (SALAMON, LENGYEL 1980, RÉGÉSZET 1994) alapján történt meg (Kiss 1996a). Szerencsésnek mondható ugyanis a kővágószőlősi lelet, mert itt bebizonyosodik, hogy ilyen, Bakodpuszta/3. típusú ékvéséses fibulákkal közel azonos időben még használatban lehet kisméretű lemezes fibula is (a kővágószőlősi 1. és 6. sír keltezése között max. 17 év lehet a különbség). Azaz a kis lemezes fibuláknak - legalábbis utolsó darabjaiknak - viselése időben belenyúlik a nagy lemezfibulák divatjának korába, mivel Bakodpusztán ez az ékvéséses fibulatípus pont nagy lemezfibulával volt együtt. Attila halála után, a felbomló hun birodalomra a végső csapást a Nedao-folyó melletti vereség jelentette 454-ben, amikor Ellák, Attila fia is elesett. Pannóniát Avitus császár egy évre a nyugat-római birodalomhoz csatolta. 456-ban azonban Marcianus császár bíztatására DélPannóniában telepedtek le az Amál „hercegek". A legkisebb Amalfi, Vidimer volt Baranya ura (Kiss 1979a 348), aki majd 473-ban elválva a Balkánra vonuló testvérétől, Thiudimertől, elvezeti Itáliába azt az egyetlen keleti-gót csoportot, amely végül Galliában csatlakozik rokonaihoz, a vizigótokhoz. Az 5. század 2. felében vagy a sok háború miatt kevés a férfisír, vagy csak egyszerűen a mellékletek hiánya miatt a régészet nem tartja őket számon. így a fő leleteket ekkor - ellentétben a hun korral - gazdag női sírok ékszermellékletei jelentik. A keleti-gót korszakra biztosan csak a kővágószőlősi sírok keltezhetők Baranyában. Ugyanis a korábban e korszakba sorolt Zsibót-domolospusztai leletek (DOMBAY 1956) korát a kutatás ma már későbbre teszi (BÓNA 1987a 121-122, BÓNA 1987b 293). A határon túli, Dráva alatti részen (=Baranja) pedig a pélmonostori lelet sorolható ide, melyet Vinski mellett (VINSKI 1957 31-32, DIMITRIJEVIC, KOVACEVIC, VINSKI 1962 67-68) Kiss Attila is keleti-gótnak ad meg (Kiss 1996a 66). Köszönet Kováts Valériának a leletek feldolgozási jogának átadásáért, Füzérné Kesztyűs Marinak a rajzok elkészítéséért (1-2. kép), Kőhegyi Zoltánnak a fotókért (2. tábla), és Lengvári Istvánnak a fordításért! Irodalom BIERBRAUER 1968 Bierbrauer, Volker: Das westgotische Fibelpaar von Villafontana. in: О. von Hessen, I ritrovamenti barbarici nelle collezioni civiche Veronesi del museo di Castelvecchio, 3-8. Verona BIERBRAUER 1975 Bierbrauer, Volker: Die ostgotischen Grabund Schatzfunde in Italien. Biblioteca Studi Medievali VII. 1975. Spoleto BIERBRAUER 1991 Bierbauer, Volker: Das Frauengrab von Castelbolognese in der Romagna (Italien) - Zur chronologischen, etnischen und historischen Auswertbarkeit des ostgermanischen Fundstoff des 5. Jahrhunderts in Südosteuropa und Italien. JRGZM 38. 1991. /2. 541-593. Mainz BIERBRAUER 1992 Bierbrauer, Volker: Historische Überlieferung und archäologischer Befund. Ostgermanische Einwanderer unter Odoaker und Theoderich nach Italien, in: Probleme der relativen und absoluten Chronologie ab Laténezeit bis zum Frühmittelalter. 162-177. Krakow BÍRÓ 1994 Bíró, T. Mária: The Bone Objects of the Roman Pannónia. Catalogi Musei Nationalis Hungarici, Series Archeologica II. 1994. Budapest BÓNA 1987A Bóna István: Ungarns Völker im 5. und 6. Jahrhundert, in: Germanen, Hunnen und Awaren. 1987. 116-129. Nürnberg BÓNA 1987B Bóna István: A népvándorláskor és a korai középkor története Magyarországon, in: Magyarország története 1/1. 1987. 165-375. Budapest BÓNA 1991 Bóna István: Das Hunnenreich. 1991. Budapest BÓNA 1993 Bóna István: A hunok és nagykirályaik. 1993. Budapest BURGER 1987 Burger Alice: The Roman Villa and Mausoleum at Kővágószőlős, near Pécs (Sopianae). Excavations 1977-82. JPMÉ 30-31 (1985-86). 65-229. Pécs, 1987. CSALLÁNY 1958 Csallány Dezső: Hamvasztásos és csontvázas hun temetkezések a Felső-Tisza vidékén. HÓMÉ 2. 1958. 83-99. Miskolc. - (Die hunnenzeitlichen Brand- und Skelettgräber in den Gebieten am oberen Lauf der Theiss 93-95). CSALLANY 1961 Csallány Dezső: Archäologischen Denkmäler der Gépiden im Mitteldonaubecken (454-568 n. Z.). ArchHung 1961. Budapest CSEH 1990 Cseh János: Adatok az V-VII. századi gepida emlékanyag egységéhez. SzMMÉ7.1990.2977. Szolnok DIMITRIJEVIC, KOVACEVIC, VINSKI 1962 Dimitrijevic, D., Kovacevic, J., Vinski, Z.: Seoba naroda. Zemum 1962.