Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsanna: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863–1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában
304 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) ként a főmérnöki poszton 1894. júliusától 16 két évtizedig jelentékeny szerepet vitt Pécs századfordulós városképének kialakításában. Rauch János városi mérnök 17 költségvetést készített a Sétatérnek (Scitovszky tér) a Felső térrel való bővítésére. Kiigazította ez utóbbinak határvonalait: a Káptalan u. 5. előtt mellvédfal építésével és az Iskola u. 8. számú (ma Janus Pannonius u.) kert déli részén álló raktárépület elbontásával, a szükséges telek-kisajátítással. A tér keleti részén ezt követően új kerítés, az északi részen lépcsők, utak, kapuk is készültek. „Azon tér, amelyen az Amtman Prosper féle emlékszobor állt, alakítassék sétatérré, ezen tér DNy-i részén levő út pedig áthelyeztetik a rajzon kitüntetett helyre." A felső sétatér tereprendezésével és határvonalának kiigazításával járó telekviták a káptalan és a város között késleltették a kioszk megvalósításának ügyét is, jóllehet H. Marmorstein és Mikola Ignác vendéglősöktől érkezett kérelem újabb ösztönzést adott a régóta érlelődő szándéknak: „a sétatér élénkebb helyén egy odaillő csarnokot felállítani, mely elsősorban a sétatér díszítésére válna, azonkívül meg a nagyérdemű közönségnek kényelmi helyül szolgálna, aholis mi palacksör, szikvíz, fagylalt, finom cukorka, sütemény és déligyümölcs darusítását rendeznénk be magunknak. Az épületért bérleti díjat fizetnénk, vagy törlesztéssel megvennénk." 1894 nyarán a Pécsi Napló panaszolja a Sétatér elhanyagolt állapotát: „Ha már a sétatéri kioszk egyáltalán nem akar elkészülni a millennium előtt, legalább fordítanának kis gondot a sétatér díszítésére. Van városi kertész és van virág is." ... „lopják a virágokat"™. A tanács többszöri sürgetésére Piacsek Gyula csak 1894. máj. 12-én nyújtotta be a kioszk tervezetét (2. kép), amelyet - a helykijelölő bizottságban elsőként felmerült helyszínjavaslat képviselőjeként - az alsó sétatérre szánt, de benyújtásakor már a térbővítéssel együtt az újabb (felső-sétatéri) helyszín is szóba került. Piacsek késlekedését azzal mentegette, hogy „beteges lévén, nem szerezhette be az általa jelzett szükséges helyrajzot és lejtméreteket." Az 1894. szeptemberi tanácsülés jegyzőkönyve véleményezi Piacsek Gyula kioszk tervét 19 , amely „ csinosságánál fogva a főváros bármely sétányán méltán foglalhatna helyet, azonban keresztül vitele az e célra előirányzott 6000frt-ot magasan túlszárnyalja, amennyiben világítás nélkül mintegy 11000 frt-ot igényelne. Eltér továbbá a berendezés természetében is a 122/892. sz. határozattól, tervében ugyanis csak egy nagyobb csarnok és két oldalról két kisebb árusító helyiség van, az egyik cukrászdának, a másik italok és hideg felszeletelések számára, hűvös kamra nélkül, mire pedig egy vendéglőnek a nyári hónapokban szüksége van." Az elnök kérdésére, hogy nem volna-e célszerűbb a kioszkot a sétatérnek újonnan kibővült részére az Amtmann Prosper szobor helye körül felállítani, Piacsek Gyula az alsó sétatér északi részére vonatkozó elképzelésének megváltoztatására nem, csupán tervének alaprajzi kiegészítésére, kamra létesítésére volt hajlandó. A határozat az épület költségeinek megtérülési lehetőségeitől tette függővé a megépítést, és a városi főmérnököt ilyen irányú tárgyalások folytatására kérték fel. 207/895 és 14657/1894 sz. t. határozatok szerint - Piacsek Gyula költségvetése és kioszk terve - „a bizottság által kívánatosnak jelzettek és a szükséges férőhelyek tekintetbe vételével elkészíttetvén költségelőirányzata 13870,14 frt-ra helyesbbítetett. Ezen összegben benne foglaltatik már ezer forint átalány összeg, mely a vízvezeték és a tek. tanács által meghatározandó világítási (villany vagy légszesz) berendezésre fog fordíttatni." A szeptemberi tanácsülési határozat a létesítendő épület vendéglátói vagy cukrászi hasznosíthatóságára gondol. Sörgyáraktól, cukrászoktól 3 vagy 6 évi bérleti nyilatkozatokat próbáltak beszereztetni, hogy az építészeti tervezésnél e felhasználóknak a férőhelyre, funkcionálásra vonatkozó javaslatai még figyelembe vehetőek lehessenek. „A bérbeadás végett egyedül ifj. Scholcz Antal adott nyilatkozatot, aki hajlandó a Piacsek tervezte épületet tíz évre 700 forint évi bérért bérbe • »20 venni. Kaufer Sándor a város mérnöki hivatalában Rauch János koncepciójának megfelelően rendezték időközben a felső sétateret, az Amtmann-Weidinger zenész-emlék ekkor került a mai helyére. О javasolta az 1894. márc. 27-i gyűlésen, hogy „az építendő kioszk a sétatér kibővített területére állítassék, miután itt sokkal több helye volna annak, mint az alsó sétatéren bárhol." Az év második felétől Rauch János már a város főmérnökeként hatékonyabban tudta előrevinni a kioszk építésének ügyét is. Melléje, az osztálymérnöki állásra a pályázatban kitűzött határidőre nem akadt jelentkező. „Nagy szerencséje lesz a fővárosban időző főmérnöknek ha sikerül pályázaton kívül megnyernie az üresen álló osztálymérnöki munkaasztalhoz kellő kvalifikációval és gyakorlattal bíró szakembert." 21 Még 1894. augusztusában sincs osztálymérnök: - „Szerte széjjel széles az országban épülnek vasutak, házak és hidak. Nem lehet tehát csodálni, hogy égő gyertyával sem találni oly mérnököt, kinek alkalmazása, hivatala ne volna. Pécs sz. kir. város, mely nemcsak ez évben, de még inkább a következő esztendőben sok építkezést fog eszközölni, hiába tűzi ki a pályázati hirdetményeket, hiába küldötte főmérnökét keresésre a fővárosba, de meg hiába emelte
