Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Járányi László: Egy pécsi patrícius család története I.

172 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) után; négyszer Bertalan Meszar, vagy Mészáros, tehát a foglalkozása után; kétszer Bosnyák Bertalan néven, tehát a nemzetisége után. Az anyakönyvi adatokon kívül van még ebből a korból két tanácsülési jegyzőkönyvi adat, német nyelven, 1714-ból, ahol háromszor szerepel, így: Bartholl Meszar (= tehát Bertalan Mészáros), de ez is csak a fenti anya­könyvi adatokat támasztja alá. Nézzük most az 1716-os halotti bejegyzés Bertalanjá­nak, a Bosnyák Mészárosnak, illetve pontosabban a „boszniai születésű" Mészárosnak, vagy Martinovics Bertalanjának Járán nevét, mert ez a szó dönti el, hogy mi Bertalan leszármazottai miért nem lettünk Martinovi­csok, Martinovics Bertalan és Martinovics Gyúró után, vagy miért nem lettünk Bartolovicsok - Bertalan fia = Bartolovics - az apai keresztnévből képzett családnévvel. A járán horvát szó, kedvest jelent. Már a halotti bejegyzésnél a Járán megkülönböztető név használata arra utal, hogy Bertalan mészáros családja, amikor bediktálta Bertalan adatait az anyakönyvbe, szükségesnek látta használni ezt a megkülönböztető „Jaran" nevet, hogy így megkülönböztesse a horvátoknál nem ritka Márton fia = Martinovicsoktól. A családnév kialakulása Utódainál kell most keresnünk családi nevünk kialakulá­sát, főképp anyakönyvi adatok alapján, ezek 1724-től, Bertalan legidősebb fiának, Péternek esküvői bejegyzésé­től indulnak és az 1700-as évek első felében egyre szaporodnak. Az 1716. utáni adóívek, tanácsi iratok és telekkönyvi adatok is segítségünkre lesznek. Az adóösszeírások szerint 1724-ben szerepel a listán özvegy Mészáros Gyurkáné. Feltétezem, hogy б Juro Martinovics özvegye, mert mellette feltünteti az adóív Petar Bartalovicsot, Bertalan legidősebb fiát, akiről már tudjuk, hogy György öccsével együtt az Anna u. 39-ben lakott. Ott van még a sorban özvegy Mészáros Bertalan­né is, aki az Anna u. 41-ben maradt férje halála után is. Az adóösszeírásoknál pedig törvényszerű volt, hogy az összeírok a házak sorrendjében végezték az összeírást, tehát az egymásközeliség, s különösen az egymásmelleti­ség bizonyító erejű. íme: a fenti, 1730-as összeírásban is egymás mellett szerepelnek 22 : Petar Jaranovics - itt már nem Bertalan fia, azaz Bartolovics néven szerepel, hanem Jaran fia = Jaranovics néven -, és mellette özvegy Járán Bartolovicsné, a mostohaanya, tehát az Anna u. 39. és 41. házak lakói. Van egy 1737-es összeírás, ahol Jaranovics Péter mellett feltüntetik Gyúró Bartalovicsot - az Anna u. 39­ben -, és egy másik, ugyancsak 1737-es összeírás, ahol Jaranovics Tamás és Jaranovics József vannak feltüntetve az Anna u. 41-ben 23 . Az adóösszeírások egymás mellettiségének pontossá­gára még két példát szeretnék bemutatni: 1738: 446. sorszám: Csepesia Márk és Antal, 1739-ben ezt veszi meg Jaranovics Gyúró, majd 1741-ben Anna u. 35. 447. sorszám: Bajácz Antal, fia később elveszi Péter lányát, Marian­nát Anna u. 37. 448. sorszám: Jaranics Péter Anna u. 39. 448. sorszám: Jaranics Gyúró Anna u. 39. 449. sorszám: Bartalovics Tamás Anna u. 41. 1748, ahol ugyan fordított sorrenden, de ugyanez szerepel: 101. sorszám: Bartalovics Tamás Anna u. 41. 102. sorszám: Özvegy Járán Petemé Anna u. 39. 103. sorszám: Bajácz Antal Anna u. 37. 104. sorszám: Jaranyecz József (Tamás öccse) Anna u. 41. 105. sorszám: Járán György Anna u. 35. Látjuk itt, hogy az összeíró Bartalovics Tamás mellől elfelejti az ugyanott lakó Jaranyecz Józsefet (a Jaranyecz ugyanazt jelenti, mint a Jaranovics), de 104-es sorszám­mal pótolja ezt és az özvegy Járán Péterné mellől időközben elköltözött Györgyöt, a sorrend szerint helyesen a végére teszi 24 . A lényeg: ezek az adóösszeírási adatok, amellett, hogy így bemutatják az Anna u. 39-ben és 41-ben egymás mellett lakó négy fiát Bertalannak, és úgy néz ki, hogy a nagyanyát, illetve az anyát, vagy mostohaanyát is, azt is igazolják, hogy felváltva használ­ják a leszármazottak a Bartalovics és Jaranovics nevet, de már 1748-ban Péter özvegye és György is csak apjuk megkülönböztető Járán nevét használják. Ebben hamaro­san követik őket a többiek is. Az 1722. évi telekkönyv mindenütt Jaran Bertalan, Bertalan Meszar személyéről szól, özvegyét, Máriát (néha Anna Máriának is írják) férje Jaran nevéből képzett szóval Jarincsinnak. Nézzük végül az 1716. év utáni anyakönyvi adatokat: A két idősebb fiúnál felváltva használják a beírok a Bartolovics, Jaranovics nevet, de - és ez a fontos - az 1750-es évek után már teljesen elhagyják a Bartolovics név használatát. Akiket tehát 1750 után az anyakönyvek­ben Bartolovics néven találunk, azok már biztosan nem a Jaran Bertalan leszármazottjai. A két fiatalabb fiúnál az anyakönyvi adatok mindenütt Jarincsics, Jaranovics névhasználatot mutatnak és soha­sem Bartolovicsot. De náluk is, az ebből az időből eddig

Next

/
Oldalképek
Tartalom