Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Történettudományok - Járányi László: Egy pécsi patrícius család története I.
168 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) egyidőben élt a polgármester Járányi György, aki unokabátyja volt szépapám Andrásnak és így negyedik tagjaként szerepel a György sorozatnak. Ide kívánkozik az is, hogy én kaptam meg apánktól a családi pecsétgyűrűt, amit б a nagyapjától kapott és ez a sajnos ma már nagyon megkopott ezüstgyűrű is Szent Györgyöt ábrázolja. És, hogy az apámban, aki ugyan András volt, szintén benne volt ez a családi hagyományú nagy Szent György kultusz, az mutatja, hogy öt gyermeke közül, akik a felnőtt kort megérték, az első fiúgyermeket, a bátyámat szintén Györgynek kereszteltette. Ezt a sokágú családi hagyományt csak megerősítette egy érdekes találkozásom, diákkoromból Szentkirályi Istvánnal, a tudós paptanárral, aki sokat foglalkozott helytörténeti, várostörténeti kutatásokkal. Amikor a nevemet megtudta, kérdezte: a pécsi Járányiak közül származom-e? Igenlő válaszomra ezt mondta: sok feljegyzésem van a Járányi családról, gyere el, szívesen megmutatom. Nem tudom már, én nem jutottam-e el hozzá, vagy б közben meghalt, de mindig sajnáltam, hogy nem láthattam ezeket a feljegyzéseket. Mert közben nyugdíjba kerülve, végre hozzáláthattam kutatni családom múltját, és ekkor kezdtek érni meglepetések. A Baranya Megyei Levéltárban ugyanis, amikor kezembe vettem a város eseményeiről szóló évenkénti mutatókat, azt láttam, hogy különösen az 1700-as évek közepétől az 1800-as évek derekáig olyan rengeteg feljegyzés van a Járányiakról, hogy egyszerűen nem tudtam vele mit kezdeni. Hiszen tudtam én azt apámtól, hogy milyen népes ágai voltak a családnak, de amikor egyidőben az 1700-as évek második felében találkoztam például: - Járányi Györggyel, aki szenátor, majd polgármester lett és - még egy Györggyel, aki pokrócos mester volt, még egy - György, akikről azt írják, kapás, és még egy - ifjú György, aki kispapnak jelentkezik, nos, akkor csak egy utam maradt az eligazodásra: az anyakönyvekhez fordulni, visszamenni, ameddig csak a feljegyzések engedik, megkeresni a saját szűkebb családi ágamat, és a kezdeteknél meglátni, igaz-e a családi hagyomány, tényleg rokon-e minden pécsi Járányi? 3 Családfa a 2000. év küszöbétől vissza az 1600-as évekig Az anyakönyvek segítségével, fokról-fokra így jutottam vissza a kezdetekig és a névsor, amit most leírok, szűkebb családunk történetének váza: Apám: Járányi András, szülei: Járányi György és Kajdy Ágnes, született 1885-ben, házasságot kötött Zsivkovics Annával 1911-ben és meghalt Pécsett 1965-ben, míg édesanyám 1973-ban, mindketten itt is vannak eltemetve. Nagyapám: Járányi György, született: 1840. Pécs, Járányi György és Katies Katalin gyermeke. Házasságot kötött Kajdy Ágnessel 1866-ban és meghalt 1904-ben, míg nagyanyám 1910-ben. Mindketten Pécsett vannak eltemetve. Dédapám: Járányi György, született 1808-ban Pécsett, szülei: Járányi György és Matkovics Terézia. Házasságot kötött Katies Katalinnal 1830-ban, aki 1872ben, míg dédapám 1883-ban halt meg, mindketten itt is vannak eltemetve. Ükapám: Járányi György, született 1772-ben Pécsett, szülei Járányi András és Gadó Anna. Ükapám esküdött 1793-ban Pécsett Matkovics Teréziával és meghalt 1834-ban, míg ükanyám 1842-ben, itt is vannak eltemetve. Szépapám: Járányi András, született 1743-ban Pécsett, szülei Járán József és Mária. Házasságot kötött 1766ban Gadó Annával, meghalt 1804-ben Pécsett, míg szépanyám 1807-ben, mindketten a Mindszent templom kriptájában vannak eltemetve. Szépapám apja: Járán József, született 1714-ben Pécsett, szülei: Járán Bertalan és Csapó Mária. Esküvői évét még nem találtam meg, felesége Mária, vagy Marianna, aki 1764-ben hal meg gyerekszülésben, míg József ősöm 1765-ben. Mindketten Pécsett vannak eltemetve. Szépapám nagyapja: Járán Bertalan, Bertalan Meszar, Bertalan Mészáros, Bosnyák Bertalan, Martinovics Bertalan, ahogyan a különböző anyakönyvi bejegyzések, a Telekkönyv 1722-es bejegyzései, valamint a tanácsülési jegyzőkönyvi feljegyzések nevezik őt. Történetével, illetve a személyéhez közvetlen kapcsolódó adatokkal indul családunk története. Járán Bertalan, a „diriasztia"-alapító A Pécs-Belvárosi Plébánia Halottak anyakönyvében, az I. kötet 42. oldalán van a következő bejegyzés: „1716 die 28 Mártii obiit Bartholomeus JARAN Civis inhabitátor et Lanio Illyricus hujus Civittis annor 40." (azaz: 1716 március 28-án elhunyt JARAN Bertalan ennek a városnak bennlakó polgára és Illír mészáros, 40 éves korában). Az anyakönyv szerinti 40 évet nem kell komolyan venni, ezt ebben a korban nem tartották oly pontosan számon. A közvetlen környezetében szereplő adatoknál látni azt is, hogy a beíró pap előszeretettel
