Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Régészet - Nagy Erzsébet: Tausírozott vas phalera Bólyból (Függelék: Horváth Zsuzsanna: Tausírozott vas phalera restaurálása)

NAGY E.: TAUSÍROZOTT VAS PHALERA BOLYBÓL 105 A lelőhely Boly központjától 3,5 km-re délre, a vasútvonal közelében, környezetéből alig kiemelkedő földhát déli peremén, kis vízfolyás partján fekszik (2. ábra). Az ismert leletek Zabla. Egyenes oldalpálcás vas zabla töredéke; oldalpálca négyzetes füllel, a pálca hossza: 11,2 cm, a fül: 2,7 x 2,7 cm - 1 db (3. ábra). 3. ábra. Zablatöredék, Boly, Kukorica­gyár Phalera. Nagy méretű, korong alakú, enyhén ívelt, tausírozott díszű vas phalera; a középső „gomb" és a phalera széle kerete­zett, felületét két koncentrikus körben pelta-szerű spiráldíszek és egymást követő spirálvonalak, bronz berakások díszítik, átmérője: 8,1-8,5 cm, magassága: 0,8 cm ­2 db (I., IV. tábla). E leletek alapján legalább egy lovas sír (ló sír) léte feltételezhető a temetőben, a veretek minősége pedig azt sugallja, hogy több, a fentiekhez hasonló lószerszámve­ret is elpusztulhatott a bolygatás során. A temető hitelesítésére, további sírok feltárására nincs mód - a terület teljesen beépített. A temető korának ­a megbolygatott terület temetkezéseinek - meghatáro­zására azonban mindkét lelet alkalmas. A tausírozott vas phalerák lelőhelyeit legutóbb Kiss Gábor gyűjtötte össze. A Kárpát-medencében eddig mindössze 15 sírból, 13 lelőhelyről került elő hasonló szíjszorító korong. A lelőhelyek zöme az avar birodalom északnyugati részén található, a többi is a szállásterület nyugati és déli peremvidékén, az Alföldön pedig a Tisza vonalában. Boly a 14. lelőhely, s jól illeszkedik az ismert lelőhelyek sorába (4. kép). Kiss Gábor a tausírozott vas phalerákat nagyságuk, formájuk illetve díszítésük alapján osztályozta, a for­mai különbségek mögött különböző műhelyhagyomá­nyokat feltételezett. Rekonstruálta a phalerák forma- és stílusfejlődését: legkorábbiak a nagy méretű, korong alakú, hálómintás hátterű virágsziromszerűen mezőkre tagolódó, fonatmintával szegélyezett darabok. Ezeket követhették a hasonlóan kereteit sugaras elrendezésű levélmintát mutató példányok. Ezután következhettek a több koncentrikus körben más-más vagy ugyanazon mintát (háló-, levél-, S- és sugárminta) ismétlő vagy kombináló korongos nagy phalerák. Még későbbiek lehetnek a csak fonatszegéllyel és egy vagy két mező­ben S-sugárkoszorúval díszített phalerák. Legkésőb­biek a karéjos szélű, már mind csak közepes méretű, hálómintás hátterű és virágsziromszerűen mezőkre tagolódó, de keretezés nélküli darabok. Készítési és használati idejük véleménye szerint zömében a SPA II. időszak és a SPA III. eleje lehet, amíg a karéjosakat a SPA Ш-ban, az avarkor vége felé készíthették. 3 Ha elfogadjuk ezt a felosztást, miközben hagsúlyoz­zuk valamennyi darab egyediségét, s figyelembe vesszük, hogy a bólyi phalera díszítése,a felbomló növényi ornamentika valójában egyik csoporthoz sem kapcsolható, - darabunkat a díszített felület felosztása alapján a korong alakú phalerák legkésőbbi csoportjá­hoz sorolom. Kora kísérőlelete, az egyenes oldalpálcás vas zabla alapján is a 8. század vége lehet, még akkor is, ha díszítésének legjobb párhuzamát egy pobedimi, a 9. század első harmadára keltezett, ezüst berakásos tausírozott vas vereten (H: 5,6 cm) találtam. 4 Az 1958-ban feldúlt néhány sír egy önálló avar temető része, a lelőhely: Boly, Kukoricagyár a Boly, József Attila utca 6. 5 és Bóly-Sziebert puszta (A) temető 6 után a Boly határában talált harmadik későavar temető. Köszönöm a lelőhely azonosításánál Köves József és Kresz Ferenc segítségét, valamint a restaurátor Horváth Zsuzsanna, a grafikus Sümeghy Gyöngyvér és a fotós Kőhegyi Zoltán igényes munkáját, Katona Győr Zsuzsa fordítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom