Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Történettudományok - Tegzes Ferenc: Siklós pecséthasználata 1715-től 1950-ig
162 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) 1897. szeptember 28-ától egy újabb pecsétnyomót kezdett használni a település vezetése (15. ábra) 22 . Ez 35 mm átmérőjű, 20 mm-es zárt pecsétmezejében a már ismert jelképek. A kis címeren itt is a szentistváni korona látható. A 6 mm-es betűszalag 3 mm-es betűkkel tartalmazza Siklós régi jogállását. Itt újdonság, hogy a szavakat nem választották el jelekkel. 1900. elsó negyedében még egy pecsét bukkant fel (16. ábra). Ennek átmérője 28 mm, zárt pecsétmezeje 16 mm. Betűszalagja 5 mm, a felirat 3 mm-es betűkkel készült. A szavakat elválasztó motívum: *. Az, hogy a település irányítói közül mikor ki és hogyan használja a kiállított iratokon a települést jelző és az adott ügyirat hitelességét - az aláírás, aláírások mellett - bizonyító eszközt, a pecsétet, annak szabályozása ezidáig még nem történt meg. Egyedül azt foglalták szabályba, hogy a település bírájának őrizetében kell lennie a községi pecsétnek. Ezt tartalmazzák Siklósnak az 1872. májusában és 1887. márciusában kelt szabályrendeletei 23 . 6. A polgári kori siklósi pecsét különlegessége Siklós pecséthasználatának sajátossága, hogy latin köríratú pecsétet használhatott. Ennek okát a megye és a járás irányítóinak elnéző magatartásában, oda nem figyelésében találhatjuk meg. Ugyanis a belügyi kormányzat még 1885-ben megtiltotta Ruszt városának a latin köriratú pecsétjének használatát, azzal az indoklással, miszerint „a községi pecsétek ez idő szerint csakis az állam hivatalos nyelvén szövegezett körirattal lehetnek ellátva." Ezt a miniszteri állásfoglalást 1886-ban a 7. számában mint minden település részére követendő elvi álláspontot а Magyar Közigazgatás leközölte. De még 1883-ban kelt az a minisztériumi rendelet, amely kimondta, hogy a községi pecsét nem tartozik a községnek azon belügyei közé, amelyeket a község önállóan intézhet el. Az ország címerének felvételére a pecsétjükre pedig csak akkor jogosultak, ha igazolni tudják annak használatára jogosító privilégiumukat, vagy a kormányengedélyt fel tudják mutatni 24 . Siklós esetében ilyenekkel nem találkoztunk. A többféle pecsét alkalmazására nem találtunk semmiféle magyarázatot. Úgy a település jegyzője, mint bírája ugyanazokat a pecsétnyomókat használta. Legfeljebb abban volt következetesség, hogy a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek kivonatait csak a jegyző írta alá, de ekkor is többféle pecsétnyomót használt. 7. A települések pecsétjének egységesítése Mivel Magyarországon a XIX. sz. utolsó harmadáig nagyon sok településnek azonos neve volt és ez nagyon megnehezítette a közigazgatást, a törvényhozás megalkotta az 1898: IV. tc.-t a községek és egyéb helynevekről. Ennek 1. §-a kimondta, miszerint minden községnek csak egy neve lehet. A törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet a pecsétek terén szigorítást hozott. Elrendelte, hogy minden településnek új pecsétet kell készíttetni, függetlenül attól, hogy változott-e a neve vagy nem. Az új pecséteket központilag készítik el, egységes minta szerint 25 . A községek kívánságait azonban figyelembe vették. Amennyiben címerrel ellátott pecsétet szerettek volna használni, az Országos Levéltár szakértői által bizonyítani kellett az arra való jogosultságukat. Ezt követően került pajzsra az igényelt jelvény, majd a belügyminiszter elé került jóváhagyás végett. Az így engedélyezett pecséttől eltérni nem volt szabad. A használatba került községi pecséteket az alispán vagy a főszolgabíró hivatalvizsgálat alkalmával ellenőrizte. 8. Siklós címeres pecsétet kap Siklós természetesen címeres pecsétnyomót kért az illetékes szervektől. Ezt az ügyet Siklós képviselőtestülete 1904. április 23-i ülésén tárgyalta meg. A jegyzőkönyvi bejegyzést a hitelesség kedvéért szószerint közöljük, de azért is, mert tanúi lehetünk a polgári öntudatnak is: „Henfner Lajos községi jegyző előadja, hogy a községi elöljáróság véleményével egyezőleg azt ajánlja -, hogy a szükséges pecsétnyomok, és pedig 2 db. nedves nyomású sárgarézből, 2 db. ruggyantábul, 2 pecsétnyomó pedig pecsétviasznak sárgarézbül, mindannyi a község által még hajdani mezőváros korából 1715 év ólta használt czimerével rendeltessék meg, - mit annál szükségesebbnek tart mivel a községnek ha most városi jellegétől meg is fosztatott - mégis ezen czimeres pecsétnyomó használatával régi jogait mintegy demonstrálni és ez által kegyelettel ápolni kell. A megrendelendő pecsétnyomok és nedves bélyegzők a czimeren kivül a rendelet szelleméhez képest a következő felirattal birnak 'Baranya vármegye Siklós község 1903 évszám'". A képviselőtestület az előterjesztést elfogadta és a jegyzőt meg a bírót bizta meg a végrehajtással 26 . A település ilyen irányú kérését a siklósi járás főszolgabirája 1904. május 1-én az Országos Községi Törzskönyvi Bizottsághoz felküldött állásfoglalásában
