Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Történettudományok - Tegzes Ferenc: Siklós pecséthasználata 1715-től 1950-ig
160 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) letti örömüket egy új, viaszpecsétnyomó készíttetésével fejezték ki. Ennek átmérője 31 mm, 22 mm-es zárt pecsétmezejében baloldalon a magyar koronás kiscímer, jobb oldalon a felhőn ülő Madonna a Kisdeddel, középen pedig a kétfarkú Perényi-féle oroszlán. A korábbi pecsétképekhez képes annyi a változás, hogy az oroszlán csak a jobb mellső mancsában tartja a kardot. A másik, lényegesebb változás, hogy a magyar kiscímeren a szent koronát találjuk. A 4 mm-es betűszalagban 2 mm-es betű nagysággal beírva: * SIKLÓS VÁROS PECSÉTJE 18XX. Sajnos, az évszám utolsó két eleme a lenyomaton elmosódott. De a feltevésünket valószínűsiti, hogy az ezt megelőző években nem bukkantunk rá, illetve egy 1862-es iraton találkoztunk evvel a pecsétfajtával először 17 . Itt találjuk a másik lényeges újdonságot, a magyar nyelvű feliratot (8. ábra). Evvel a pecséttel párhuzamossan elkészíttették a festékes pecsétnyomójukat is. Ez 25 mm átmérőjű, nyi tott pecsétmezejében három sorban, 4 mm-es betűkkel 8. ábra. 10-13. ábra. beírva tartalmaza SIKLÓS MEZÓ VÁROS nevét (9. ábra). A pecsétet megtaláljuk a település nevében kiállított igazolásokon, jegyzőkönyvi kivonatokon, felsőbb szervek részére készített kimutatásokon. A pecsétet egyaránt használta a város bírája - újból bú-ónak nevezi magát! az esküdtekkel, a jegyző, aki vagy egyedül írt alá, vagy a bíróval. Ezt a pecsétjét Siklós vezetői bizonyítható módon 1870. végéig használták. 3. Az 1870-es évek 1870. elején készíttetett a település egy újabb, valamivel díszesebb pecsétnyomót, ami szintén festékes használatra szolgált (10. ábra). Ez 31 mm-es nagyságú, 17 mm átmérőjű zárt pecsétmezőt tartalmazott, amelyben 4 mm-es betűvel található a MEZŐ felirat. A 7 mm-es betűszalagban szintén 4 mm-es betűkkel beírva: • * • SIKLÓS • * • VÁROS. Ezt a pecsétjét 1875-ig mindenképpen használta a bíró és a jegyző, hol közösen, hol külünkülön. Siklós polgárainak önérzetére nagy csapást mért az 1871: XVIII. te. 1. §-a, amely eltörölte a mezővárosi rangot. Helyette bevezette a nagyközség fogalmát. Településünk 1875-ig még az előző pecsétjét használta, de 1875-ben kénytelen volt az új státuszának megfelelő pecsétnyomót készíttetni (11. ábra). Ez is egyszerű volt, csak feliratot tartalmazott három sorban a 29 mm átmérőjű nyitott pecsétmezőben, 4 mm-es betűnagysággal: SIKLÓS NAGY KÖZSÉG. Ezt használta a bíró és a jegyző 1887 közepéig.
