Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Tegzes Ferenc: Siklós pecséthasználata 1715-től 1950-ig

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998) 157-166 Pécs, 1999 Siklós pecséthasználata 1715-tol 1950-ig TEGZES Ferenc Feudális kor 1. Az első pecsét Siklós első pecsétjével egy 1722-ben kelt úriszéki iraton találkozunk (1. ábra)

1

. (Amikor dolgozatunkban pecsétről írunk, természetesen pecsétlenyomatról van szó). A viaszpecsét 27 mm átmérőjű, 20 mm átmérőjű zárt pecsétmezejében heraldikailag jobbra fordult, álló helyzetű, koronátlan, kettős farkú oroszlán látható. Két mellső mancsában kardot tart a markolatánál és a penge felső, kiszélesedő végénél. A kardpenge erősen hajlított. A pecséten körbefutó betűszalagban a felirat: * SIGILLUM * OPPIDI * SIKLÓS *. Az oroszlánt, mint pecsétképet hajdani tulajdonosára, Perényi Imre nádorra emlékezve vette fel - feltételezésünk szerint - a török korban a település. A kard pedig az akkori, korántsem békés időszakra utal. Az, hogy az oroszlán a nádor bővített, grófi címerének ábrája, azt a volt Ferences-rendi kolostor feltárása során talált feliratos faragott kövön található címertöredék igazolja

2

. Egyes kiadványok ezt a címerképet Kanizsai Dorottya cúnerével hozzák összefüggésbe. Ez azonban heraldikailag nem igaz, mivel az б oroszlánja derékból kinövő, nem pedig egészalakos

3

. Ezt erősíti meg a Révai Lexikon 15. kötetében közölt Perényi családi címer is. A pecsét törökkorbani keletkezésére vonatkozóan a következő érveket lehet felsorakoztatni: a XVI. századi török adóösszeírásokban már mint „város", vagyis mezőváros szerepelt

4

. Amikor megyénk is felszabadult a török uralom alól, az úgynevezett Neoaquistica Commisional a hadijog alapján a „siklósi kerület és a Pécstől délkeletre lévő Oppidum Siklós" -t, összesen 26 helységet Aeneas Sylvius Саргага grófnak és örököseinek adott át

5

. Saját pecsétet minden település készíthetett, viszont az eltérő státust fel kellett tüntetni. A mezővárosok ezt feliratukban jelezték is (pl. Gödre). A pecsét - a bíróval együtt - képviselte más fórum előtt a települést és hitelesítette a község nevében megfogalmazott okmányokat. Mezővárosi címét az egy vásártartás jogán használta, amely cím mégis kiemelte a többi község közül

6

. Ekkori és későbbi státuszát is - 1847-ig - a „földesúri joghatóság alatt álló mezőváros" fogalmával határozhatjuk meg. Véleményem szerint a török korban való készítését húzza alá második pecsétjének a vizsgálata is. 2. A második, harmadik és negyedik pecsét Amikor erősebbé vált a mezővárosi státusza, rögtön új pecsétnyomót készíttetett (2. ábra). Siklós mezővárosnak 1715-ben az uralkodó 4 vásár tartására szóló jogot adományozott Ezt Baranyavármegye közgyűlése 1716. januári ülésén tudomásul vette

7

. Ennek az 1715-ben készült pecsétnek az átmérője 38 mm, pereme gyöngysorból áll. A 29 mm-es zárt pecsétmező fő alakja a koronás, jobbra forduló kettős farkú oroszlán, amely mellső mancsaiban kardot markol. A bal mancsa a kard markolatán látható, jobb mancsa - ellentétben az előző pecséten látható módtól - a penge közepét fogja. A kardpenge, eltérőleg az előzőtől, itt egyenletes, enyhén hajlított. Az oroszlán felső testénél (heraldikailag) balra Magyarország koronás kiscúnere található. A pecsétkép jobb felében láthatjuk Szűz Máriát a kis Jézussal. Ennek a szimbólumnak a pecsétképbe kerülését annak tudhatjuk be, hogy egyrészt Máriának és a Kisdednek hazánkban nagy kultusza volt, de különösen ezen a vidéken, hisz Siklós szomszédságában találhatjuk Gyűd települését (ma: Máriagyűd, közigazgatásilag Siklóshoz tartozik), ahol Szűz Máriának nagy tisztelete alakult ki. Emellett rendszerint az volt a gyakorlat, hogy templomuk védszentje egyúttal a település védszentje is volt. Siklós védszentje a Szentháromság volt

8

. Általában a települések védőszentjét helyezték el a pecséten, amikor egy szent ábráját vésték fel a pecsétnyomóra. (Természetesen biztosat nem tudhatunk, mivel sajnos Siklós irattára nagyon töredékesen maradt fent és így közvetlen forrás nem áll rendelkezésünkre a pecsétek készítése titkainak megfejtéséhez.)