Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Ortmanné Ajkai Adrienne–Dénes Andrea: A Dráva-holtágak fátlan növénytársulásai

30 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) társulásalkotóként csak egy, kisebb mennyiségben 2 holtágban, illetve néhány falu belterületén, csatomaparton találtuk meg. Az Acoretum calami a felvételezés helyén a nádas öv part felőli szegélyéhez csatlakozik, benne a domináns kálmos (75-100% borítás) mellett a nádasok és nedves területek szokásos fajai fordulnak elő. Érdekes a mocsári zsurló (Equisetum palustre) tömeges, valamint az Urtica kioviensis szálankénti előfordulása (3a, b. táblázat). 2.1.2. Mételykórós és virágkákás nádasok (Oenanthetalia aquaticae Hejny in Kopeczky & Hejny 1965) A mételykórós (Rorippo amphibiae-Oenanthetum aquaticae) őszre kiszáradó holtágak szélén, iszapos alján él. Csekély borítású, kis területeken megjelenő társulás. A virágkákás (Butomo-Alismatetum plantaginisaquaticae) mocsaras helyeken, kis foltokban található. 2.1.3. Magassásosok (Magnocaricetalia Pignatti 1953) A zsombékosok csoportjából egyedül a zsombéksásost (Caricetum elatae) sikerült megtalálni. Hajdan jóval gyakoribb volt, ma egyetlen nagyobb állománya a Nákóimocsárban van, két kisebbet a közeli Nádi-meljekben, illetve a Mailáthpusztai-tó egyik végén találtunk. A nákói állományban Urtica kioviensis és Thelypteris palustris is előfordul. A nem zsombékoló magassásrétek közül, a leggyakoribb Caricetum ripariae degradált helyeken is előfordul. A Caricetum acutiformis már ritkább; kevésbé eutróf, szárazabb élőhelyen fordul elő (Lájer 1998). A Caricetum gracilis az erdőkben fekvő holtágakat szegélyezi keskeny sávban. A Caricetum vesicariae nyárra-őszre kiszáradó holtágak alján jellemző (4. táblázat). Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, aki a terepmunkák során terepismeretükkel, adataikkal, jelenlétükkel, segítségükkel a növény határozásban, vagy csak egyegy gondolatukkal gazdagították dolgozatunkat. Köszönjük tehát Bank László, Dr. Borhidi Attila, Horváthné Buchert Eszter, Daczóné Tarlósi Hajnalka, Dr. Kevey Balázs, Dr. Morschhauser Tamás, Ónodi Gábor, Dr. Papp Beáta, Pálfai László, Vágner Géza, Végh Éva, Wagner László segítségét és a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatását (F012706).