Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Muzeológia - Kőhegyi Mihály: Rómer Flóris és Paulovics István feljegyzései Dunaszekcsőről
320 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) Valamint az említett Bacchusi diadalmenet, úgy egy, Bakó Mihálynál a szólók közt, a vár elótt mintegy 20 ölnyire, 1865-ben talált felírásos ara is arra látszik mutatni; hogy e helyen a szőlőművelés a legrégibb korban gyakoroltatott. Az ara magassága 16", párkányzata 15", írásos lapja 12"-nyi. LIBERO PATRIE LIBERE ELIVS AT 10 A lap alján a következő megjegyzés áll: "Szólós tájakon gyakrabban előforduló felírás. így a Vinkovczi kövön Koller, Prol in H. Epp. s Eccl. 53. n Béllyen. DEO LIBERO PATRA, Katanich i. 4. 433. LIB. ET LIB. AUG. Arch. Közi. III. 156. Ó-Szőnyön: LIBER E. LIB. XXGG jegyzeteimben. A régi szőlőhegyeken majd mindenütt római téglák is találhatók." 12 Ennyi a Lugiora vonatkozó feljegyzés, amiből kiderül, hogy Rómer alaposan körülnézett a helyszínen. (Szokása szerint a helyi papnak a vendége volt.) Az ereje teljében lévő 40 éves férfi az 1859 óta megjelenő Archeológiai Közlemények egyik legtermékenyebb munkatársa, majd kilenc évig szerkesztője (18641873), s még további négy évig buzgó munkatársa volt annak ellenére, hogy az időközben megindított Archeológiai Értesítőt is szerkesztette (1869-1872). Közben (1866) egyetemi tanárrá nevezték ki. A tavaszi és nyári szünetet használta fel a limes bejárására. Fáradhatatlanul gyűjtötte a „Mürégészeti Kalauz, különös tekintettel Magyarországra" с munkájához az adatokat. 13 Szekcsóre is ilyen célból kirándult. Az 1866-ban megjelent könyv volt az első összefoglalása a magyarországi őskori és római kori emlékeknek. Nemcsak leletanyagot ismertet, hanem az egyes korok életét is igyekezett megeleveníteni. Hazai és külföldi bibliográfiákat, leletkatasztert és a képanyaghoz magyarázatot adott. Ezzel teremtette meg a magyar régészeti kutatást, könyvet adva azok kezébe, akik a vidéki városokban szétszórva szolgálták az erőteljesen nekilendült tudományág ügyét. Húsz év múlva - Rómer Flóris felfedezéséről mit sem tudva - Horváth Antal Pécsről küld levelet az Archeológiai Értesítőnek (esetleg szerkesztőjének, Hampel Józsefnek?), melyet a folyóirat sietve leközölt. Ebben lényegében contra Florentiam romjairól szól anélkül, hogy egy szóval is megemlítené a váron található római leleteket. 14 (A levél írója talán azonos azzal a Horváth Antallal, aki 1880-1889 között báró Inkey Istvánnál nevelősködött Somogy megyében. A gyerekek - József, Lajos, Pál - anyjuk révén báró Eötvös József unokái voltak.) 15 Frólich Róbert ásatott contra Florentiam területén, amikor Domaszewski járt Magyarországon, hogy a CIL III. kötetének anyagát összegyűjtse. 16 Erről az ásatásról nem maradt ránk feljegyzés. Kétségtelen, hogy nem mulasztotta el megtekinteni a Várhegyet. Feltételezhetően Frőlich ásatásának alaprajzát közli Wosinsky Mór Tolna megye őstörténetét feldolgozó kétkötetes művében. 17 Nyilván б is megtekintette a Várhegyet s könyvében arról ír, hogy a Duna nem ott folyt a római korban, ahol ma. Ennek következtében Contra Florentiam nem a barbaricumban feküdt. Ezt a képtelen állítást a helyi káplán könyvéből vette, de nyilván széltében-hosszában mesélték a helybeliek is. Gosztonyi Jenő falumonográfiájában ez áll: Régebbi időben a Duna is más irányban törekedett a tenger mélyébe; mert még két századdal előbb is a túlsó, úgynevezett baracskai ág volt a nagy Duna, az innenső pedig csak sekély ág úgyannyira, hogy a hagyományok szerint ezen ágon a vizek kisebb állása alkalmával, mint egy közönséges patakon, hágcsók, vagy beledobott lófej csontokon keresztül lehetett járni. A Duna azonban pályát cserélt; mert a baracskai ágat hagyván sekélyre, most Szekcsó mellett hömpölygeti tova hatalmas habjait...". 18 XVIJJ. századi térképeink egyértelműen cáfolják ezt az állítást, de maga Florentiam contra jelzője is mutatja, hogy a római időkben is ott folyt a Duna ezen a szakaszon, ahol most is folyik. Ezután már csak lexikonok, 19 nagyobb, összefoglaló feldolgozások (Kurucz János, 20 Alföldi András, 21 Szilágyi János, 22 Graf András, 23 Nagy Tibor, 24 Visy Zsolt, 25 Lórinczi Barnabás 26 ) említik a Várhegy lelőhelyét. Hosszú időnek kellett eltelnie, amíg újra szakember jár a területen. Halász Ferenc igazgató-tanító hívta fel a Nemzeti Múzeum figyelmét újabb leletekre: Paulovics István 1927 koratavaszán tekintette meg a lelőhelyet. Jelentését, mivel Lugio toporgáfiája szempontjából igen fontos, teljes terjedelmében közöljük. 25/1927. Az ügyirat pro domo-ja: F. hó 27-én illetőleg 28. án kiszálltam Dunaszekcsőre és Halász Ferencz igazgató tanitó kalauzolása mellett megtekintettem Bogár János (365 sz.) 27 udvarán egy nagyobbrészt már elhordott, futószerkezettel ellátott padimentumnak és kis, üreges cylinder téglákból állott falrésznek maradványait. A lelet teljesen jelentéktelen, mindamellett lefényképeztem 28 és Dunaszekesóról felveendő lelet-térkép számára feljegyeztem.
