Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Művészettörténet - Batári Ferenc: A Baranya Megyei Múzeumok keleti szőnyegei
BATÁRI F.: A BARANYA MEGYEI MÚZEUMOK KELETI SZŐNYEGEI 265 gizálása időpontjának megfelelő állapotát, esetleges későbbi konzerválásának, restaurálásának adatait rögzíti. A kiállítás, irodalom értelemszerűen azt közli, hogy az adott tárgy hol és mikor volt kiállítva, ül. publikálva. A Baranya Megyei Múzeumok 32 keleti szőnyegének elnevezésekor éltünk a gyakori előfordulási hely („erdélyi"), funkció szerinti (imaszőnyeg, szőnyegtáska), készítési hely (afganisztáni, „Bergama" szőnyeg), szövési technika (csomózott, kilim szőnyeg), mintázat (kétoszlopos, medalionos szőnyeg) stb. szerinti elnevezéssel. A gyűjtemény nagy része, azaz konkrétan 25 darab anatóliai munka, ebből 10 darab a 17. században készült, a többi a 19. századból származik. A 32-ből fennmaradó hét darab 19. századi szőnyegből 3 az iráni, továbbá l-l a kaukázusi, türkmenisztáni, afganisztáni és kelet-turkesztáni szőnyegművészetet reprezentálja. A szőnyegek két helyi múzeum tulajdonába tartoznak. A szőnyegek nagyobbik része, 18 darab, a pécsi Janus Pannonius Múzeumé. Ezekkel kapcsolatban elsősorban nemes lelkű adományozókról kell megemlékeznünk: néhai dr. Halász Aladár (1960) hat darabos szőnyeggyűjteményét, néhai Kun vári Bella szobrászművész (1979) két darab szőnyegét hagyományozta a Múzeumra. Közintézmények is gazdagították a gyűjteményt: a Baranya Megyei Tanács (1967) 2 db szőnyeget, a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal (1977) 1 db. szőnyeget ajándékozott a gyűjteménynek. A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum 14 darabos gyűjteménye számban az előbbinél ugyan kevesebb, de valamennyi közülük kiállítási nívójú munka, megközelítően felük (6 db) a 17. századból származik. Az együttes Kováts Valéria régész tudatos gyűjtőmunkájának az eredménye. A Baranya Megyei Múzeumok szőnyegei készítési technika szerint osztályozva két csoportba, a csomózottakéba és az ún. slicc-kilimek csoportjába sorolhatók. A 32 darab szőnyeg nagy részét 28 darab csomózott szőnyeg képezi. Struktúrájuk, készítési koruknak és készítési helyüknek megfelelő jellegzetességeket mutat. A szőnyegek mintázata változatos. Az 1-4. sz. példányok a dupla-imafülkés „erdélyi" szőnyegek csoportjába tartoznak, melyek középmezejében lábazatuknál csatlakozó két imafülke (mihráb), egymás tükörképeként, medalion-keretet képez. Az 1-2. sz. szőnyeg keretmedalionjainak közepét rozetta-koszorúból alakított központi kisebb medalion díszíti. A 2-3. sz. szőnyeg medalion-keretét hosszanti tengelyre szimmetrikusan komponált arabeszk-inda tölti ki. Míg e típus Magyarországon gazdagon képviselt, külföldi gyűjteményekben, ideértve a törökországiakat is, csak elvétve fordul elő. A klasszikus Gördes-i imaszőnyeg öt példányban van képviselve (5-9. sz.). Jellegzetességük a monokróm imafülke, az 5. sz. példányt azonban a boltív indításánál e Sy _e gy stilizált virágcsokor, zárókövét pedig az általában az imafülkében függő mecsetlámpát szimbolizáló csokor gazdagítja. Mind formátuma, mind rajza alapján ritkaságnak számít a 10. sz. futószőnyeg. Az átlós jácintszálakkal gazdagított, kisebb medalionok sorával díszített középmező két végét egy-egy mihráb rajza zárja le. A 12-13. sz. többfülkés imaszőnyegek funkciója, hogy a dzsámiban imára gyülekező híveket szabályos sorokba rendezze. A többi, 19. századi Gördes-i, Kula-i, Muçur-i imaszőnyeg gyakoribb típust képvisel. A gyűjtemény anatóliai szövött szőnyegeinek (22-25. sz.) a mintázata gazdag változatosságot mutat, a technikából következően geometrikus jellegű. Az iráni anyagban a 27. sz. szőnyeg középmedalionjának két csúcsát díszítő tag stilizált emberfejeket ábrázoló szokatlan motívumai kelthetik fel figyelmünket. A 32. sz. szőnyeg középmezejét kitöltő reciprok liliom-sorokból kialakított mustra is a sajátos szőnyegminták közé sorolható. A Baranya megyei szőnyegek provenienciájára az ajándékozókkal kapcsolatban már fentebb utaltunk. Néhány darab helyi vonatkozása szempontjából érdekes. A 3., 5., 26-27. sz. szőnyegek a világhírű pécsi kerámia művész Zsolnay család tulajdonából kerültek a gyűjteménybe. A gyűjtemény állapota sajnos nem kielégítő. Szinte valamennyi darab restaurálásra szorul. Ez idáig két darab került helyreállításra: a 6. sz. szőnyeget 1992-93-ban Szabó Judit, a 15. sz. szőnyeget 1992-ben Mátéfy Györk restaurálta. A Baranya Megyei Múzeumok szőnyegei közül néhány darab már századunk elején szerepelt múzeumi kiállításon. A 6. sz. Gördes-i imaszőnyeget (17. század) Keszler Józsefné budapesti gyűjtő kölcsönözte az Iparművészeti Múzeum 1914-es, „Erdélyi török szőnyegek" című kiállítására 7 , majd 1935-ben ugyanezt a szőnyeget már új tulajdonosától, Dr. Halász Aladártól kérték az Iparművészeti Múzeum „Régi kisázsiai szőnyegek" című kiállítására 8 . Az 5. számú szőnyeg a pécsi Mattyasovszky Zsolnay László tulajdonából az Iparművészeti Múzeum 1924. évi „Magyar Szőnyegkedvelők Egyesületének régi keleti szónyegkiállításá"-n szerepelt 9 . A 15. számú kétoszlopos imaszőnyeget Dr. Halász Aladár tulajdonából az 1924-es és az 1935-ös kiállításon is bemutatták 10 . A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum néhány darabját Kováts Valéria a szigetvári „Vártörténet és a hódoltság kori török iparművészet" című tárlatán 11 mutatta be 1966-ban (3., 21.sz.). A Magyarországon 1974-ben megrendezett Nemzetközi Török Művészeti Konferencia alkalmával a szigetvári szőnyegekből Gerő Győző a pécsi Jakováli Haszán dzsámi kiállításán a 2., 3., 8., 11., 13., 18. és 21. számú szőnyegeket szerepeltette. Két önálló szőnyegmű-
