Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Néprajztudomány - Bosnyák Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséi Ii.

BOSNYÁK S.: A MOHÁCSI HAJÓSOK, KOMPOSOK ÉS GATMUNKÁSOK MESÉI, П. 253 - Hát - azt mondja - pont ezt keresem - azt mondja - a hangodat. [Bosnyák Sándor] 65. Lovász János Eladta a tehenet, megvette egy olyan ember, akiről azt hitte, hogy kettőt se tud szólni. Hát mikó már megvót, odadta neki a pénzt. - Hát most már árulja el, hogy mi a baja a tehénnek? - Hát - azt mondja - ennek semmi baja sincs, csak rúg. - Á - azt mondja - azon könnyen lehet segíteni. Adja át háromszor a tehénnek az árát a tehén hasa alatt és többet nem rúg a tehén. Hát az illető fogta a pénzt, odadta a gazdának vissza. Akkor, mikor harmadszor átadta, akkor azt mondja: - Hát akkor rúgja meg magát. Zsebretette a pénzt, nem vette meg a tehenet. Ennek meg tátva maradt a szája, mer ettű ezt nem várta vóna el. Lovász János vót a neve, Isterbácon, aki így becsapta. [Bosnyák Sándor] Igaz történetek 66. Belecsimpaszkodott a szakállába A nagypapává történt, mikó gyerek vót. Összebeszétek az iskolába, hogy megverik a tanítót. Ó ekézd rosszakodni, a tanító odamegy, megfogja a szakállát, akkó húzza le a pad alá, a többi gyerek rámegy, aztán ekezdik ütni. Hát így is vót. Ekezdett rosszakodni. A tanító odament, meg akarta verni, belecsimpaszkodott a szakállába, aztán húzta le a pad alá, de bizony egy gyerek se ment oda segíteni. Aztán kihúzta a pad alól, aztán jól elverte. [Bosnyák Sándor] 67. Viszi az órámat Jöttek Brailárú uszállyal és mindig a románok be szoktak jönni. És kérdezte az illetőtű, hogy nincs-e óra eladó? - De van - azt mondja. Meg is nézte, visszaadta, alkudoztak rá, de nem tudtak megegyezni. Azt mondja: - Mutassa csak még eccé az órát. Még eccé odadta a kézibe. Bekapta a szájába, beleugrott fejest a vízbe, a másik meg, aki ott tartotta a lotkát az uszály mellett, eleresztette és ement az óra. Ez meg kiabát utána, hogy: - Ba-ba-ba-basszam az anyja mindenit - azt mondja - viszi az órámat! [Bosnyák Sándor] 68. Az ecceri hajós Úgy jár mint, az ecceri hajós. Nagyon berúgott és mentek be a csónakkal a hajóra. A hajó bent át a Duna közepibe valahun messze, ugye. És ahogyan mennek befelé, rájött a fosás. Fogta, letolta a nadrágját és ki a csónakbúi, kitartotta, hogy becsinál a Dunába. Közben rájött a hányás. Ekezdett befelé hányni a csónakba. Hát gondúta magába: ű nem hány a csónakba, mer hát ugye csúnya. Megfordút és ki a Dunába hányt. Akkor meg befosott a csónakba. így erre mondják, aki kécceresen balul csinál valamit, úgy jár, mint az ecceri hajós. [Bosnyák Sándor] 69. Kuss, cseh trombitás] Pozsonyban kint vót két hajós, a Dudás nevezetű meg ez a Bagócsai. Berúgtak jól, éjjel jöttek hazafelé nótaszóval. De má akkó cseh megszállás alatt vót Pozsony. Magyarul nagyon énekűtek. Odament hozzájuk egy cseh rendőr és főszólította űket, hogy - ne énekűjjenek, csöndháborítást csinálnak, ugye. A Bagócsai azt mondta neki, hogy: - Kuss, cseh trombitás! A rendőr nem felelt, hanem gumibottal végig a hátán jobbrú, balrú. Ok megugortak, elszaladtak. Hát bement másnap, azt mondja a Dudás komájának: - Komám - azt mondja - nézd meg a hátamat, mer nagyon fáj. Ementek a kerékállás háta mögé, főhúzta az inget a hátán, azt mondja neki a Dudás: - Te komám - azt mondja - neked hózentrógerjaid vannak. A gumibotnak a nyomai úgy körösztbe vótak a hátán nekije, olyanok, mint a kalbász. [Bosnyák Sándor] 70. A lovak odavezettek a komphó Egész kisgyerek vótam még, ezelőtt nagyon szokás vót, mentek Gyűdre búcsúra és engem is elvittek. De a búcsú után anyám meg apám elmentek Harkányba fürödni. Azt monták, hogy én vigyem haza a kocsit, a lovakat és űk majd egy hét múlva jönnek haza. Hát én az utat nem tudtam, kisgyerek vótam, lehettem hat-hét éves. Rábíztam a lovakra. Szépen a lovak odavezettek a Duna-