Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Néprajztudomány - Bosnyák Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséi Ii.
246 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) mindjárt mondta, hogy „ez és ez a rokonotok ekkor és ekkor meghalt, az egyik lába nyomorult vót nekije, azt mondja, az nagyon jól van. És akkó vót olyan is, akit villám ütött agyon, „az is jól van, az egyenest a mennyországba ment". „De van még itt kettő, ez házaspár, azt mondja, ezek nincsenek jól, ezek nagyon szenvednek." És azokra mondta, hogy ennyi meg ennyi misét szógátossatok, meg imádkozzatok és akkor azok is meg fognak szabadulni a tűztű. [Bosnyák Sándor] 12. A sírok között mozog valami fehér Az egyik gyerek arra szokott hazajárni legény korába a temetőn körösztűl, mer máskülönben nagyot köllött neki kerűni. Ahogy ment körösztű a temetőn, eccé látja, hogy valami a sírok között mozog, valami fehér. Meghűlt benne a lélek, annyira megijedt, nem mert tovább menni és eccé csak látja, hogy a gyün feléje. Aztán akkó nagyon megijedt, csak állt, állt, megdermedt, és akkó mikor már egész közel lett, akkó látta, hogy egy szamár legelészik ottan. [Bosnyák Sándor] Történelmi mondák 13. Lehel kürtje Azt mondták, hogy Augsburgná Lehel vezér, akié vót a kürt, fogságba esett és akkó ki akarták végezni. Akkó az vót az utolsó kívánsága, hogy az ű lován engedjék meg, hogy utoljára megfújja a kürtöt. Akkó a német császár odadta neki a kürtöt. Fölüt a lovára és akkó a kürtbe belefújt, és akkó megforgatta a feje fölött és úgy fejbe vágta, hogy mingyá meghalt. Ó meg meghúzta a kantárt és elmenekült. Azt beszélik, akik jártak ott, hogy annak emiékire a városba most is kinn lóg Lehel kürtje, lehet most is látni. [Bosnyák Sándor] 14. Vidinné vót a magyar határ A vidini végvár most is megvan, közvetlenül a Duna parton van. Az a vár is magyar vót. Valamikó Kalafátná és Vidinné vót a magyar határ. Kalafát román ódalrú, Vidin meg bulgár ódalrú van. Van ott egy vörös kő, valamikó az jelezte a határt. A bulgárok mondták, hogy vannak még olyan faluk, ahol beszélnek magyarul, még vannak ottan azokbú a népekbű, akik akkor ott éltek, még Nagy Lajos király idejibű. [Bosnyák Sándor] 15. Л déli harangszó Ahogy megyünk lefelé, a Dunának a bal partján van Belgrád és a jobb partján van Zimony. Belgrádnál verte meg Hunyadi János a török sereget, és a győzelem emlékére rendelte el a pápa, hogy minden nap minden templomban harangozzanak délben. Zimony meg arrú nevezetes, hogy a csata után a magyar katonák közt kolera járvány tört ki és ott halt meg Hunyadi János. [Bosnyák Sándor] 16. Milyen messze van a mennyország? Hát ugye Mátyás király mindig ment, kószált az országba. Látja, hogy szánt egy öregember két ökörre. Odamegy hozzá, megszólíjja: - Öregapám, milyen messze van a messze? - Hát - azt mondja - az ökröm szarváig. - Hát megvan-e a harminckettő? Azt mondja: - Az má csak kettő. Mer má csak két foga vót és a látása meg csak odáig tartott, az ökröknek a szarváig látott. - Hát meg tudná-e mondani, hogy milyen messze van a mennyország? - Hát - azt mondja - egy mérföld, mer odáig nincsen se korcsma, se csárda. Ez nagyon tetszett Mátyás királynak és gazdagon megajándékozta. (Azelőtt azt mondták, hogy minden mérföldre vót egy csárda, vagy korcsma. Hát azelőtt csak szekérre jártak és ölég sűrű ven vótak ilyen megszálló helyek az országban.) [Bosnyák Sándor] 17. Nem szeretem, ha nagyobb feneket kerít Mátyás király meghallgatást tartott és beállított hozzá egy ifjú ember. Kérte, hogy adjon neki valamilyen tisztséget a királyi kancellárián. О a szavak embere, mondta, б mindenre tudja a választ, б akármilyen semmiségről napestig is tud beszélni. Mátyás király ránézett, és azon nyomban az ajtó felé mutatott: - A szabót se szeretem, ha nagyobb feneket kerít a posztóból, mint amekkora a megrendelőnek az üllepe mondta és ezzel már el is bocsátotta. [Csoknya Ferenc]
