Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése. (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921–1924)

240 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) pedig a legsürgősebb földmunkák idején napszámosok, fuvarok és elszállásolások tekintetében fennálló nehéz viszonyok mind csökkentették a munkálatok lefolyásának békebeli tempóját...". A déli országhatár kitűzése. Vassel Károly honvéd tábornok magyar határbiztos bizalmas jellegű beszámolója 1924. Nagykanizsa. 10. P42 5981/HMK. -1923 Határkövek megrendelése. OL. К. 478. 43 Háromszögelésről: OLTAY Károly: Geodézia című könyve így ír: „...a háromszögelés alapelve a következő: valamely háromszögben legyen adott két pont a kordinátái által. Mérjük meg a háromszög három belső szögét. Nyilvánvaló, hogy ezekkel az adatokkal (a két pont koordinátáival és a háromszög harmadik pontját is teljesen meghatároztuk, tehát a koordinátái a megadott rendszerben kiszámíthatók. Ha tehát adott valamely pontcsoport, s a pontokat háromszögekkel úgy kapcsoljuk össze, hogy minden háromszög az előálló hálózatnak legalább egy háromszögével közös oldalú, akkor a hálózat egyik (tetszőleges) oldalhosszának meghatározása és minden háromszög belső szögeinek megmérése a pontcsoportot relatíve - egymásra vonatkoztatva - teljesen meghatározza. A háromszögelés előnye, hogy tetszés szerinti számú pontnak meghatározására csupán egy hosszúság megmérése szükséges, egyébként csupa szögmérés végezendő. Ha a háromszögeket úgy kapcsoljuk egymáshoz, hogy az egyik oldalból kiindulva, bármely oldal hosszát csak egyféle módon számítjuk ki, tehát az alakzatnak csak annyi oldala van, amennyi a pontok meghatározásához geometriailag feltétlenül szükséges, akkor az alakzatot láncolatnak nevezzük. Ha több oldala van, tehát egyes oldalak hosszát különféle utakon is kiszámíthatjuk, akkor az alakzatnak hálózat a neve. A háromszögelés önmagában véve csupán relatíve határozza meg a pontokat, ha azonban valamely tetszőleges pontjának megmérjük földrajzi hosszúságát és szélességét, továbbá, ha megmérjük valamely oldalának azimutját (az északi irányra vonatkozó szögét), akkor az összes többi pont földrajzi koordinátái is kiszámíthatók (a pontok meghatározása abszolút). A háromszögelési hálózat kiépítésének négy munkaszakasza van: a tervezés és a szemlélés, a kitűzés (más néven: építés), a mérés (más néven: észlelés), a számítás." OLTAY Károly: Geodézia Bp. 1964. 334335. p. - A kitűzésnél az irodában a térképen megtervezett pontokat a terepen kijelölik, ügyelve arra, hogy a pont más pontról mérhető legyen, azaz a pontról is elvégezhetők legyenek a mérések, valamint a pont fenntartása (állandósítása) biztosított legyen. A IV. rendű hálózat pontjait a mérés idejére való láthatóvá tételét ideiglenes jelek építésével biztosítják. Ezek általában gúlák, árbocok, jelrudak. A vízszintes iránymérés végrehajtása után a negyedrendű pontok állandósítása földalatti és földfeletti pontjelöléssel történik. A földalatti jel vagy keresztvéséssel ellátott tégla, vagy csappal ellátott őrkő. A földfeletti jel a földből 20-90 cm-re kiálló vasbeton kő. Ennek tetején a bemért pont helyét bevésett keresztel jelölik. A kereszt függőlegesében a kőoszlop alatt - ettől függetlenül - ólomcsappal vagy kereszttel ellátott kőlapot (téglát) helyeznek el. A földalatti jelzés fölé salakot (cserepet, üveget, szenet) szórnak, hogy kiásásnál a tégla közelségére a figyelmet fölhívják. Az oszlop oldalán vagy a „K. F." a magyar kataszteri felmérés (Állami Háromszögelő hivatal), 1920. óta „H. P." (háromszögelési pont), a Térképészeti Intézet pontjait a „A. T." (Áll ami Térképészet), betűkkel és évszámmal jelölik. A bécsi katonai földrajzi intézet háromszögelési pontjait „M. T." (MilitarTriangulierung) betűkkel jelölték. OLTAY Károly: Gerodézia Bp. 1964.; HAZAY István és SZALONTAI László: Országos felmérés és műszaki földrendezés. Bp. 1967.; VöRÖSS József: Tereptan ... Bp. 1943. 44 A sokszögelés alapelvét OLTAY Károly: „Geodézia" című könyve így fogalmazza meg: „... Tetszőleges számú pont viszonylagos helyzetét sokszögeléssel (poligonálással) úgy lehet meghatározni, hogy a pontokat a vízszintes vetületben egyenes vonalakkal összekötjük, és megmérjük a pontok vízszintes távolságát és az egyeneseknek egymással bezárt vízszintes szögét. A sokszögelés végrehajtása következőképpen történik: A sokszögvonalakat úgy kell vezetni, hogy mindkét végükkel ismert vízszintes alapponthoz csatlakozzanak, és kettősen tájékozottak legyenek. Tájékozó irányként elsősorban háromszögelési pontra menő irányt kell mérni. 200 m-nél közelebb fekvő pontot tájékozódásra nem szabad felhasználni. A sokszögvonalak hossza (a sokszög oldalak hosszának az összege) ne legyen nagyobb 1500 m-nél. A sokszögoldalak célszerű átlagos hossza 150 m, legnagyobb hossza pedig 200 m. 50 m-en belül újabb sokszögelési pontokat csak a legszükségesebb estben jelöljünk ki. Ugyanabban a sokszögvonalban az oldalak lehetőleg egyenlő hosszúak legyenek, mert a sokszögmérés pontosságára kedvező, ha az előre és hátrairányzást a parallaxis újbóli eltüntetése nélkül lehet elvégezni. A sokszögpontok helyének kiválasztásakor a pont fennmaradását biztosítani kell. Vigyázni kell arra is, hogy a ponton műszerrel fel lehessen állni. Gyakorlat az, hogy a határvonal töréseinél sokszögpontot kell elhelyezni. OLTAY Károly: Geodézia Bp. 1964. 384. p. 405. p. 45 46. szám. 1921. A Tokai hármas határpont. OL. К. 49. 46 563. M. 0.-1922. Tokai hármashatárpont megállapítása. OL. К. 49. 47 Előzőleg az osztrák biztos érdektelenséget jelentett be, utána megváltoztatta a véleményét, sőt a jugoszláv biztost is. igyekezett a véleményétől eltéríteni. 679. Szám/M. O. -1922. OL. К. 478. 48 679. Szám/M. 0.-1922. Jelentés a Grazi ülésről. OL. К. 478. 49 963. szám/M. 0.-1922. A Tokai hármasoszlop. OL. К. 49. 50 Az értesítés 1922. máj. 23-én du. 17,50-kor telefonon ékezett, hogy az állandósítás máj. 25-én délelőtt kezdődik. Az egész munka két napig tartott. 923. Szám/M. 0.-1923. A Tokai hármashatárpont állandósítása. OL. К. 49. 51 524. szám/M. 0.-1923. A Tokai hármaspont állandósítása. OL. К. 49. 52 5950. szám/HMK.-1923. A Tokai hármashatárpont állandósítása. OL К. 49. 53 560. szám/M. 0.-1923. A Tokai hármaspont állandósítása OL. К. 478. 54 A szerb mérnökök parancsnoka Goldoni órgy. volt. Magyar részről ellenőriztek Miklós Bertalan műszaki tanácsos, Bogisich Rezső és Pfronger Artúr állami mérnökök a részletes határvonal felvételnél. 508/Jhmb. 1922. Jelentés ... OL. К. 478. 55 53. szám/Jhmb. 1922. Jelentés ... OL. К. 478. 56 3402/HMK.-1922. Jelentés ... OL. К. 479. 57 690. Szám/Jhmb. 1922. jelentés ... OL. К. 478. 58 4413/HMK.-1922. Jelentés ... OL. К. 478. 59 Később Vassel ezredes módosította a kérését: 5 mémök helyett 7 mérnököt kért. 29. Szám/Jhmb. 1923. OL. К. 478. 60 21. szám/Jhmb. 1923. Jelentés ... OL. К. 478. 61 1. szám/Jhmb. 1923 Jelentés ... OL. К. 478/20. es. 62 321. Szám/Jhmb. Jelentés ... OL. К. 478. 63 A déli határszakasz 630 km 622 m-es hosszával 27,8%-kal részesedik az összhatárhosszból. 64 196. szám/Jhmb. 1922. A M-JU. HMB Elnökének 55/S. jegyzéke. HL. I. 52. 3. doboz. 65 A következő megoszlás szerint: A szakasz 7680 db, В szakasz 13 440 db, С szakasz 6600 db, D szakasz 8160 db, E szakasz 13 440 db, F szakasz 3720 db. Összesen 53 040 db készült el. 66 8276/HMK.-1925. Vassel levele Szőgyénhez. OL. К. 478.