Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Raýman János: Szigetvári szükségpénzek

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve I 43 (1998) 215-221 Pécs, 1999 Szigetvári szükségpénzek RAYMAN János Bevezető Szigetvár az első világháború után osztozott Pécs sorsában. A fegyverszüneti megállapodásban kijelölt demarkációs határ a községtől északra húzódott, és ezért ennek a járásnak is nagy részét az Antant képviseletében szerb katonaság szállta meg. A szerb politika a megszállt BBB (Bácska, Bánát, Baranya) térségét be kívánta kebelezni az akkoriban szerbek, horvátok és szlovének királyságának nevezett új délszláv államalakulatba. Ennek megfelelően a megszállt területek magyar közigazgatási határait is átrajzolták. Ehhez hasonlóan a környező nagyobb helységekben is, csaknem mindenütt helyi szükségpénzekkel igyekeztek pótolni az egyre növekvő fém váltópénz hiányát (ércpénzt) és a kiscímletű koronásokat. Eszéken, Zágrábban már 1919 közepén bocsátottak ki filléreseket. Szegeden is nagymennyiségű városi és magán kiadású szükségpénz forgalma tette csak lehetővé a kereskedelmet. A Bácskai Hírlap szerint 1920. júliusában Újvidéken is aprópénzeket bocsátottak ki.

6 Az anyaország területén a szomszédos Kaposváron szövetkezeti váltópénzek voltak forgalomban. Nagykanizsán is elkészültek az aprópénzek de forgalomba nem hozták őket. Először úgy vélték a pécsi pénz kibocsátása megoldja Szigetváron is a pénzhiány okozta nehézségeket, de ez nem következeit be. Pécs nem tudott olyan nagy mennyiígy került Szigetvár nagyközség Somogyból Baranyába. Majd rövidesen a szigetvári járás székhelyét Barcsra helyezték át és Szigetváron csak kirendeltség maradt. Már a megszállás első évében jelentős pénzhiány alakult ki a térségben, amely Pécsett 1919. áprilisban városi szükségpénzek kibocsátásához vezetett (10,20,50 és 100 koronások). Majd a fokozódó aprópénz hiánya miatt előbb 10, 20 és 50 filléresek, majd ezt követően 2 és 5 koronások kiadása vált szükségessé. Pécs sz. kir. város pénztárjegyeiről az alábbi összefoglalót adjuk, amelynek adatai a szigetvári kiadásokat is behatárolják, hiszen az események nagyjából ott is hasonlók voltak. ségű pénzt forgalomba bocsátani, ami erre a célra is elegendő lett volna. Másrészt a vidéki lakóság el is zárkózott a pécsi pénzek használatától. Ez természetesen nem jelenti, hogy a pécsi szükségpénzek ne áramlottak volna valamilyen mértékig vidékre, így Szigetvárra is. De jelentős szerepet nem játszottak a helyi forgalomban. A pécsi sajtó szerint Barcson és Szigetváron sem találtak más kiutat az aprópénzhiányból, minthogy néhány 100.000 korona értékű pénztárjegyet, 50 fillérestől 5 koronáig terjedő címletben adjanak ki, illetőleg ilyet rendeljenek meg könyvnyomdában.

7 Az újságíró feltehetően csak hallomásból ismerte az eseményeket, mert akár pontos adatokkal is szolgálhatott volna, de ezt sajnos nem tette meg. Külön érdekessége azért van a hírnek, mely szerint Barcson is készült volna szükségpénz, mert ilyen kiadást nem ismerünk. De ettől még lehetett. Kiadás Névérték Elkészült darab Összes érték, korona Forgalomba bocsátás . 10 fillér 20 fillér 50 fillér 200.000 db 400.000 db 400.000 db 20.000 80.000 200.000 1919. XII. 21-tői folyamatosan 1919. XII. 21-től folyamatosan 1919. XII. 21-től folyamatosan

1 II. 50 fillér 500.000 db 250.000 1920. IV. 14-től

2 III. 50 fillér 2 korona 5 korona 1,500.000 db 220.000 db 252.000 db 750.000 440.000 1,260.000 1920. IV. 25-töP 1920. VII. 10-től

4 1920. VIII. 3-tól

5