Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

20 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) Védett és ritka fajok: Trapa natans, Hottonia palustris, Salvinia natans, Riccia fluitans, Carex vesicaria, Carex pseudocyperus. Egyéb értékek: A legnagyobb nyílt vízterű holtágak egyike. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett. Déli vége a gáttal, és így a Duna Dráva Nemzeti Parkkal is érintkezik, hozzá közvetlenül csatolható volna. Környezete teljesen kultúrtáj, annak minden veszélyével, ezért itt is szükséges lenne erdősáv telepítése, a szántóföldektől történő alaposabb elszigetelés miatt. Mint horgásztó, igen elhanyagolt. Mind vizében, mind partjain „évszázados" szemétmennyiség halmozódott fel; sok a korhadó, összetört, vízben elbomló stég. Sürgős beavatkozásra lenne szükség. Tésenfa 33. Támasós (5. ábra) Támasós erdőben, gáttal lezárt Dráva mellékág. Magas vízálláskor a Dráva bejut medrébe, illetve átfolyik rajta. Mellékág jellege is jól látszik: Keskeny többnyire meredek partokkal határolt, és vízi- mocsári növényzet nélküli meder. Bokorfüzesek, és fehér fűzliget szegélyezi. Alaposabb botanikai kutatásra szorul. 34. Roza-tó (5. ábra) Kicsiny, erdővel körülvett holtág a Dráva és határ közelében. Magas vízálláskor a Dráva vize bejut medrébe. Fűzligetek szegélyezik, gazdag liánnövényzettel. Mind a tó, mind környezete nagyon szép, tájképi szempontból is értékes terület. Növényzet: Hínárnövényzete gazdag: Salvinia natans, Spirodela polyrhiza, Lemna minor, Hydrocharis morsusranae, partjai mentén nádas, magassásos és rekettyefüzes (Phragmitetwn communis, Caricetum gracilis, Salicetum cinereae). A partjait szegélyező fehér fűzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae), gazdag liánnövényzetében a védett Vitis sylvestris is előfordul (BORHIDI et al 1994). Az fűzligetben, a Dráva mentén ritka fekete nyár (Populus nigra) is él. Védett és ritka fajok: Salvinia natans, Populus nigra, és BORHIDI et al. (1994) szerint: Nymphoides peltata, Trapa natans, Butomus umbellatus, Chlorocyperus glomeratus, Cyperusfuscus, Myosotis palustris, Sagittaria sagittifolia. Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett, a nemzeti park területén van. Vízellátottsága megoldott. Vejti 35. Piszkói-berek (3. ábra) Vejtitől északra található, nagy, már feltöltődött, beerdősödött holtág. Vizét a Vejti-Lúzsoki csatorna vezeti el, ami a holtág egyik végéből indul, és teljesen végigfolyik rajta. Növényzet: Legnagyobb részét égerláp (ThelypteridiAlnetum) borítja, valamint nagyobb nádas (Phragmitetum communis) és magasássos (Carex acutiformis) állományok fordulnak elő. Az égerláp jellegzetessége a nagy tömegű Thelypteris palustris állomány. Az aljnövényzet további jellemző értékes fajai: Athyrium filix-femina, Dryopteris carthusiana, Scrophularia umbrosa, Caltha palustris, Carex acutiformis. A csatornázás, a mozgó víz következtében a láperdő kezd ligeterdővé alakulni és sokhelyen, a kiszáradás miatt gyomosodik. Védett és ritka fajok: Thelypteris palustris, Athyrium filix-femina, Dryopteris carthusiana, Scrophularia umbrosa, Caltha palustris. Védettség, természetvédelmi kérdések: Területileg nem védett, de mint láp, védett. A kiszáradás veszélyezteti, ezért vizének megtartása, a csatorna elrekesztésével indokolt. 36. Füzesi holtág és Csárdai holtág (3. ábra) Végig erdőben fekvő, keskeny, hosszú, csatornaszerű vízfolyások, változó, de jellemzően igen sekély vízzel, szakaszonként néha teljesen kiszáradva. A nyílt vizes területeken: Lemna minor, Spirodela polyrhiza, Hydrocharis morsus-ranae úszó hínárnövényzet, a part mentén és feltöltődött részeken Glyceria maxima, Phragmites communis, Oenanthe aquatica állományalkotók, helyenként kisebb sasos állományok, Carex gracilis, Carex riparia, Carex vesicaria, Carex pseudocyperus fajokkal. Néhol tiszta Iris pseudacorus állományok. A tavasszal még vízborította, de nyárra kiszáradó meder és partszakaszokon nyárra, sűrű Polygonum hydropiper, Rorippa amphibia, Myosotis palustris gyep alakul ki. Partjai mentén főképp nemes füzesek és néhol nemes nyaras szegélyezi, de a víz közelében a természetes erdők fafajainak öreg példányai is előfordulnak: Salix alba, Ulmus laevis, Populus alba, P. nigra. Az eredeti fűzligetek és gazdagabb aljnövényzetű és liánszintű nemes füzesek a Csárdai holtág mellett fordulnak csak elő. Védett és ritka fajok: Hottonia palustris, Riccia fluitans, Sagittaria sagittifolia, Carex vesicaria, Carex pseudocyperus.