Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Tegzes Ferenc: Siklós pecséthasználata 1715-től 1950-ig

TEGZES F.: SIKLÓS PECSÉTHASZNALATA 1722-TÓL 1950-IG 159 5-7. és 9. ábra. De természetesen állításunkkal, sejtésünkkel ellentétesen, mindhárom pecsétet egyidőben, egymás mellett is használhatta a város vezetése, mivel az admisztráció eléggé összetett volt már ebben az időben is. Az aláírásokat általában a város bírája és az esküdtek (természetesen nem az összes egyszere, hanem valamilyen munkamegosztást kialakítva) egyidejűleg teljesítették. Amennyiben nem tudtak írni - ez nem is volt olyan ritkaság ebben az időszakban - nevük helyett keresztet rajzoltak és a jegyző írta oda a nevüket a kereszt mellé. Egy 1747-ben kelt kimutatás szerint Siklós vezetését egy öregbíró, egyegy katolikus, kálvinista és szerb (rasciani) kisbíró, tizenegy esküdt - a katolikusok, a kálvinisták és a szerbek közül - alkotta

11

. De előfordult olyan pecséthasználat is, amikor a város elöljárói és a „hatvanosság" - a külső tanács - nevében kelt és pecsételődött meg az irat ugyanevvel a pecséttel

12

. Egy újabb pecsétre bukkantunk 1851-ben (4. ábra)

13

. Ez 27 mm átmérőjű, gyöngysorral szegélyezett. A 26 mm-es átmérőjű zárt pecsétmezőben a már ismert szimbólumokat találjuk. A 4 mm-es betűszalag felirata: * SIGILLUM * OPPIDI * SIKLÓS *. Az aláíró a város bírája és 7 esküdt volt. Polgári korszak 1. A festékes pecsételési időszak kezdete Az 1850-et követő évtizedben nem találkoztunk viaszpecséttel, hanem felbukkantak az úgynevezett festékes pecsétek. Ezek nyomóját ebben az időben még fémből készítették, de már domború véséssel. Az 1850-es években a hivatalos közigazgatási nyelv a német volt. Ez nemcsak Siklós iratanyagában jelentkezett, hanem a pecsét használatban is tükröződik. Ezt jelzi az 5. ábrán bemutatott 30 mm átmérőjű pecsét, amelyben csak feliratot találunk. A 14 mm-es zárt pecsétmezőben 3 mm betűnagysággal IN felirat található, a 9 mm-es betűszalagban 3 mm és 4 mm betűnagysággal: BÜRGERMEISTER AMT SIKLÓS

14

. Ezen az iraton a polgármester aláírása önmagában szerepel. Az eddigi kutatásaink szerint valószínűsíthető, hogy az ebben az időben megnövekedett adminisztráció miatt Siklóson egyidőben, funkcionálisan egymástól nem elválasztva, több pecsét is használatban volt. Kivételt képez ez a német feliratot hordozó, amelyet a felsőbb szervekhez német nyelven készített iratokon alkalmaztak. A magyar nyelvű pecsétek közül kettőre bukkantunk eddig. A párhuzamos használat mellet szól az is, hogy az eddig felkutatott iratokon a többféle pecsét mellett az aláíróként mindig ugyanaz a személy szerepelt, más senki. Az ekkor használatos pecsétek sajátossága, hogy az azt használó polgármester - már nem „város bírája"! - a település egyetemességét egymagában képviseli. A fekvő ovális, 43x23 mm-es pecsétbe 2 és 3 mm-es betűkkel írták be a szöveget: POLGÁRMESTERI HIVATAL SIKLÓSON (6. ábra). A másik pecsét 30 mm-es átmérőjű, a szövegét 3 és 4 mm-es betűkkel írták bele: POLGÁRMESTERI HIVATAL SIKLÓSON (7. ábra). A több pecsét megléte mellett szól a település 1856ben készült leltára is, amelyben öt pecsétnyomót találunk feltüntetve

15

. Persze, ez a sok pecsétnyomó megléte még nem azt jelenti, hogy mindegyiket használták is. Az 1859-ben készült leltárban már hat pecsétnyomó feltüntetésére bukkanhatunk

16

. Természetesen elképzelhető, hogy a régi, viaszpecsétes pecsétnyomók is megvoltak még. (Ha nem is használták ezeket, vagy mi nem találtuk még ezek használatának nyomát.) 2. Az 1861-es esztendő Amikor 1861-ben visszaállt - ha csak egy pillanatra is - az ország alkotmányos rendje, Siklós polgárai efe-