Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Régészet - Montskó Péter: A Pécs, Kertváros avar kori temető csontvázleleteinek palaepathologiai vizsgálata ortopediai szempontból

MONTSKÓ P.: A PÉCS, KERTVÁROS AVAR KORI TEMETŐ CSONTVÄZLELETEINEK PALAEOPATHOLOGIAI VIZSGÁLATA 149 3. ábra. Az ulna törése utáni callus, 193. sír. 4. ábra. A jobb clavicula korábbi törés következtében deformált és megrövidült, 34. sír. bokaízületben a nyújtás-hajlítás teljes, de az alsó ugróízületben mozgás nincs, a láb nem tud alkalmazkodni a talaj egyenetlenségeihez. A 198. sír csontvázánál a sarokcsonttól hosszú csőrszerű nyúlvány indul a sajkacsonthoz, azt eléri, és a két csont így kóros összeköttetésben van (7. ábra). Mindössze egy esetben (8. sír) találtunk sekélyebb csípőízületi vápát. Valódi csípőficam pedig egyáltalán nem fordult elő. Egy esetben találtunk a nyaki gerincen veleszületett blockcsigolyát (523. sír), mely három csigolyát érintett, аСШ-С VI-ig terjedő szakaszon. Igen érdekes eset volt egy, az egész bal alsó végtagot érintő jelentős végtagrövidülés (261. sír). Az egész végtag fejlődésében visszamaradt, de a csípőízület ép volt. A rövidülés nagyobb mértékben a lábszárat, kisebb mértékben a femurt érintette. Mértéke összesen 20 cm volt. Az illető csak nehezen, külső támasz (mankó) segítségével tudott járni. Végtagját csak ülő helyzetben tudta a talajra tenni. A rövidülés olyan mértékű volt, hogy kompenzációs lumbalis görbület sem alakulhatott ki. Ennek köszönhetően viszont megmenekült a degeneratív gerincbetegségtől. A végtagrövidülés és hypoplasia korábbi polyomyelitis következménye is lehetett.