Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Régészet - Montskó Péter: A Pécs, Kertváros avar kori temető csontvázleleteinek palaepathologiai vizsgálata ortopediai szempontból

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998) 147-155 Pécs, 1999 A Pécs, Kertváros avar kori temető csontvázleleteinek palaeopathologiai vizsgálata ortopédiai szempontból MONTSKÓ Péter Bevezetés 1982 és 1984 között a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya Nagy Erzsébet vezetésével leletmentő ásatást végzett az Eszék u. - Lanti u. - Nagy Imre u. (volt Sarohin tábornok út) által határolt területen. Az ásatás idején a lelőhelyet Pécs, Kertváros névvel jelölték, a régészeti leletek és csontvázak is ezen a néven kerültek be a leltárkönyvbe. Az avar kori temető területén megkezdett leletmentést a helyszínen végzett új építések indokolták. Az ötezer négyzetméteres területen összesen ötszáznegyvenkilenc sírt tártak fel (6). A Pécs, Kertváros avar kori temető régészeti leletei és magas sírszáma miatt fontos a kutatás szempontjából. Az itt élt avar népesség a hetedik és kilencedik század között temetkezett ide. A csontvázleletek a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának gyűjteményében vannak elhelyezve a következő leltári számok alatt: JPM 91.1.1 -91.1.448. Anyag és módszer A vizsgálatunkkal a leletmentés során talált vázak palaeopathologiai elemzését végeztük el, elsősorban ortopédiai szempontokat követve. Makroszkópos morfológiai vizsgálatot végeztünk. Általában jellemző volt, hogy a vázak rossz, vagy nagyon rossz megtartásúak. Emiatt gyakran lehetetlen volt az ízületi végek és a szivacsos csont vizsgálata. Ezért nem törekedtünk az összes csontvázlelet átnézésére, csak kétszáztíz jobb megtartású leletet vizsgáltunk meg, hogy statisztikailag is reprezentatív mintát nyerjünk. Sajnos, a gyermeksírok csontvázai egyáltalán nem voltak alkalmasak az elemzésre, a közölt adatok csak felnőtt vázakra vonatkoznak. Az értékelés során a csontokon elsősorban az ízületi végeken lezajlott vagy aktív ortopédiai betegségek direkt és indirekt jeleit kerestük. Vizsgáltuk az ízületi kongruenciát, az esetleges tengelyeltéréseket, a gerincen a csigolyák illeszkedését. Megvizsgáltuk a csontok diaphysiseit rendszerbetegségek, illetve az életben elszenvedett törés irányában. A csontvázleletek antropológiai és antropometriai vizsgálata még nem történt meg, így az egyének nemére, életkorára vonatkozó adataink nem voltak. Eredmények A vizsgált kétszáztíz vázból százhuszonhatnál találtunk valamiféle kóros eltérést. A fennmaradó nyolcvannégy eset ortopédiai szempontból negatív volt. A talált eltéréseket a következők szerint csoportosítottuk: 1. anatómiai variációk, 2. törések, 3. veleszületett és gyermekkorban keletkezett betegségek, 4. degeneratív ízületi betegségek, 5. daganatok, 6. tengelyeltérések. Anatómiai variációk Ezek alatt olyan ossealis elváltozásokat értünk, amelyek eltérnek a normális anatómiai viszonyoktól, de nem okoznak feltétlenül panaszt illetve későbbi betegséget. Az anatómiai variációk közül a következőket emelnénk ki: Sok esetben találtunk fenestralt fossa olecranit, összesen huszonkét váznál (48, 71, 73, 76, 106, 112, 117, 143, 148, 316, 384, 399/2, 420,427,487, 493,498, 500, 506, 510, 515, 517. sír). Az elváltozás valamennyi esetben kétoldali volt (1. ábra). Egy esetben a sternum volt fenestralt (34. sír). Abban az esetben, ha a térdkalács horisontalis síkbeli metszete nem egyenlő szárú, hanem szabálytalan háromszög, úgynevezett vadászkalap patelláról beszélünk. Ez a variáció a patella egyenlőtlen terhelését eredményezheti (10. ábra). A vizsgált vázaknál hét esetben találtunk ilyen szabálytalan alakú patellát (90, 105, 305, 335, 462/1, 484, 497. sír). Törések Huszonhat esetben találtuk gyógyult törés nyomát a csontokon. Ezek megoszlása a következő volt: Egy-egy esetben találtuk a humerus, a fibula és a Th. IX. csigolya processus spinosusának gyógyult törését