Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Régészet - Gábor Olivér: Későantik sírok Mágocson
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43(1998) 113-130 Pécs, 1999 Késoantik sírok Mágocson GÁBOR Olivér Két, egymástól független leletmentés eredményei kerülnek itt közlésre. Mindkét ásatás Mágocson folyt (1. kép), leleteik a 4. század második felére - legvégére tehetők, így összekapcsolja őket az a tény, hogy azonos korszakból származnak. 1. kép: Mágocs helye Baranya megyében 2. kép: A lelőhely a falu térképén Az egyik feltárást Kováts Valéria végezte 1974-ben, az Ady utcában (2. kép), ahol a korszak népességének szegényebb rétegéhez köthető sírokat talált. A másik helyszínen Kárpáti Gáborral együtt a szerző ásott, 1997-ben. Itt, a Templom téren (2. kép) festett falú sírkamra maradványaira bukkantunk, melynek egykori halottja minden bizonnyal egy gazdagabb keresztény család tagja lehetett. A leletek jellegéből kifolyóan mindkét lelőhellyel kapcsolatban felmerült egy-egy érdekes kérdés, melyet a kutatás mai állása alapján csak feltételesen lehet megválaszolni. Az Ady utcai síroknál az etnikum meghatározása jelent problémát, míg a Templom téri sírkamránál távolabbi összefüggés: egykori római villa meglétének lehetősége merül fel. Mágocs, Ady u. 90. (hrsz: 926., 2. kép) 1974-ben Kováts Valéria végzett itt leletmentést, bejelentés alapján (KOVÁTS 1975a). Épületalapozáskor három sír került elő, kettő egymáshoz közel (kb. 2,5 m-re egymástól), a harmadik tőlük kb. 5 m távolságra. Tájolásuk Ny-K-i irányú. A téglákból és kőlapokból összeállított sírokba egy férfit, egy nőt és egy gyermeket temettek el. A síroktól kissé távolabb két Ny-K-i irányítású lócsontváz is előkerült. Ezek összefüggése a sírokkal kérdéses. A síroktól kb. 400 m-re, felszíni gyűjtéskor még mozaiktöredékeket (ltsz.: R.83.250.18.) és 2 római kisbronz érmet talált Kováts Valéria (József Attila u. 34. sz. alatt, Schuster János kertjében, hrsz. 125.). Ez utóbbiakat Sey Katalin határozta meg: I. Valentinianus pénzeként (367-375, ltsz.: R.83.250.19.), illetve Valens sisciai vereteként (364-367, ltsz.: R.83.250.20.). Sajnos, az ásatási dokumentáció elkallódott, így a lelőhely és a leletkörülmények pontosabb leírása nem áll módomban. A leleteket a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya őrzi, ltsz: R.83.250.1-R.83.250.17.