Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Régészet - Nagy Erzsébet: Tausírozott vas phalera Bólyból (Függelék: Horváth Zsuzsanna: Tausírozott vas phalera restaurálása)
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998) 103-112 Pécs, 1999 Tausírozott vas phalera Bolyból NAGY Erzsébet A Janus Pannonius Múzeum Régészeti osztályán elhelyezett régi mohácsi gyűjteményben találtam a leletre az M.58.12.2. leltári számon, „zabla - vasból készült, díszes, átmérője: 5,5 cm, hossza: 11J5 cm, rozsdás, 3 darabra törött, - avar - leletmentés, Boly kukorica-gyár építkezése" bejegyzés alatt. A 2 db rozsdás vas korong egy egyenes oldalpálcás vas zabla töredékével és egy emberi koponyával együtt került a Mohácsi múzeumba; a lelet előkerülésének körülményeiről a leltárkönyvben is hivatkozott adattári jelentés mondhatott volna többet, de a 34/1958. számú iratot nem találtam sem a mohácsi, sem a pécsi múzeumban. A tárgyak restaurálása után kezdtem a leletkörülmények tisztázását. A leltárkönyvi bejegyzés szerint a zabla lelőhelye: „Boly - kukorica-gyár építkezése", kukoricagyárnak akkor a bólyi mezőgazdasági kombinát vetőmagüzemét nevezték, s ezt az üzemet a helyiek ma is így említik. „A vetőmagüzem Állomáspusztán épült, 1958 őszén kezdte meg működését." 1 A lelőhely azonosításakor Köves József, a Boly Rt. Vetőmagüzem igazgatóhelyettese elmondta, hogy az építkezést 1958. március TISZTI'TÍMU SZÂFÛTÔ II. 14-én kezdték, s már 1958. október 5-én fogadta a terményt a gyár. Emlékezett arra, hogy a földmunkák során találtak csontokat, de azok előkerülésének pontos helyét nem tudta. Kresz Ferenc (Boly, Tompa u. 9.) azonban, aki végig ott volt az építkezésen 2 , pontosan emlékezett arra, hogy 1958 tavaszán, amikor a „Szárító I." serleges felvonójának garatgödrét ásták, csontokat találtak. A gödör Mohács felé eső oldalán több sír foltja is kirajzolódott: a gödör alapja 3x3 m, mélysége 5 m volt, a sírfoltokat kb. 2 m mélyen találták. Emlékezete szerint 2- 3 egymáshoz közeh sír rövidebb oldalának metszete látszott a gödör keleti falában, eszerint a sírok tájolása közel Ny-K-i irányú lehetett, feltehetően egy sírsor néhány sírját bolygatták meg az építkezés alatt (1. ábra). Az épület-alaptestek nincsenek 1 méternél mélyebben, így a földmunkák során máshol nem láttak semmi „érdekeset". A visszaemlékezésekben csak embercsontokról esik szó - állítólag egy teljes váz a helyi iskola gyűjteményébe került, de azóta elkallódott! - lócsontokról vagy más állatcsontról és az elpusztult sírokból előkerült tárgyakról semmit sem tudnak. -П. SZARITO I. I i i VI s <? & 0 5 10 15 20 25 m 1 I I I I ' 1. ábra. A leletek helye a Boly Rt. Vetőmagüzem területén. (A lelőhely: Boly,.Kukoricagyár.)
