Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Régészet - Schléder, Zsolt–T. Biró, Katalin. Petroarchaeological studies on polished stone artifacts from Baranya county, Hungary

SCHLÉDER. ZS. & К. T. BIRÓ: PETROARCHEOLOGICAL STUDIES ON POLISHED STONE ARTIFACTS FROM BARANYA COUNTRY 99 Table 6. Distribution of raw material types on the sites studies in the studied sample (N>1) Site Inv. nr / Lab. nr. Rock name / pieces Pécs-Makártető, Keleti telep 130, 131, 132, 135/1, 1, 3, 8, 12, 13, 15, Tephrite ~~3 135/2, 135/3, 138/2, 17, 18 Basalt (3) 1 139/4, Limestone 1 Metamagmatite (2) 1 Homfels 1 Metagabbro 1 Zengovárkony 7/9 1935, 14/8 1936 9, 10, 16 Basalt (1) 1 (2 pieces) Basalt (2) 2 Gusztávműve puszta 71/1, 4,6,7 Basalt (1) 1 71/2 (2 pieces) Dolerite 1 Metamicrogabbro-dole- 1 rite Baranya megyei csiszolt kőeszközök petroarchaeológiai vizsgálata SCHLÉDER Zsolt és T. BÍRÓ Katalin A pécsi Janus Pannonius Múzeum anyagából vizsgáltunk csiszolt kőeszközöket, összesen 8 lelőhelyről 18 mintát. A lelőhelyek közül egyedül Zengovárkony tekinthető kulturálisan biztosan meghatározottnak: a további lelőhelyek anyaga a múzeumi régi gyűjteményéből származik, amelyek kulturálisan és a származási hely tekintetében is bizonyos fenntartással kezelendők. Az MTA-Régészeti Intézet lelőhelykatalógusa, valamint Bandi Gábor (1979) összefoglaló tanulmánya alapján hozzávetőleges pontossággal sikerült meghatározni a lelőhelyeket és valószínű kulturális hovatartozásukat. Az egy-egy példánnyal képviselt szórványos anyagok mellett a vizsgált mintában jelentősebb számmal szerepelt (Királyegyháza)-Gusztávműve puszta, amely a badeni (péceli) kultúra ismert lelőhelye és Pécs - Makártetó, valamint Pécs-Keleti telep lelőhelyek (ld. 1. táblázat). A minták kiválasztása makroszkópos vizsgálat után a különféle szabad szemmel elkülöníthető nyersanyagváltozatok reprezentatív válogatásán alapult. Eredeti elképzelésein szerint a csiszolt kőeszközökben kiemelkedően gazdag zengővárkonyi leletanyagot szerettük volna alaposabban megvizsgálni. A lelőhelyek és kronológiai szintek bővülése ugyanakkor mondanivalónkat általánosabbá, de kevésbé konkréttá teszi. A kiválasztott mintákat hagyományos kőzettani módszerrel, vékonycsiszolatban vizsgáltuk. A kellőképpen homogén bazalt mintákon elemösszetétel-vizsgálat készült neutron aktivációs módszerrel és röntgen mikropróba elemzés a fő ásványi alkotók ásványkémiai vizsgálatára. Mivel összehasonlító adatok régészeti anyagon alig ismertek, munkánk alapkutatásnak tekinthető, annál inkább mert párhuzamosan végezzük a Magyar Nemzeti Múzeum Litotéka gyűjteményének bővítésével. A Litotéka gyűjtemény az őskori pattintott kőeszköz nyersanyagok referencia gyűjteményeként alakult meg, azt a közelmúltban kezdtük meg kibővíteni a lehetséges csiszolt kőeszköz nyersanyagok irányába(BiRÓ, DOBOSI 1991, BÍRÓ, DOBOSI, SCHLÉDER in press). A vizsgálatok során a következő nyersanyagcsoportokat sikerült elkülöníteni: Magmás kőzetek: Tefrit (alkáli bazalt) 2, 3, 8, 13 sz. minta. Bazalt (1) 4, 16. sz. minta Bazalt (2) 9, 10. sz. minta Bazalt (3) 17. sz. minta Andezit 14. sz. minta