Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Történettudományok - Horváth Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok VI. A Pécsi Országos Kiállítás és Vásár, 1907
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve I 41-42 (1996-97) 87-104 Pécs, 1998 A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok VI.* A Pécsi Országos Kiállítás és Vásár, 1907 HORVÁTH Csilla 1907 májusa és októbere között Pécsett mutatták be az ország nagy- és kisiparosai és kereskedői legújabb termékeiket egy nagyszabású kiállításon és vásáron. A rendezvény fő szervezője Zsolnay Miklós és a Pécsi kereskedelmi és Iparkamara volt. Az előkészületek már 1905-ben megkezdődtek. A kiállítást a Ráth Mátyás-féle telek s a püspökrét 35 hektárnyi területén rendezték meg. Ez kb. a mai Szabadság út - Mártírok útja és Rét utca által határolt terület. 1 A vasút közelsége miatt döntöttek e helyszín mellett. A kiállítás megvalósításához közel másfél millió koronára volt szükség. 170 ezer koronát a kormány kölcsönzött, Pécs város közgyűlése 50 ezer koronát szavazott meg, a többit a vállalkozók adták össze. 2 A kiállítási pavilonok egységes stílusát egy tervező bizottság felügyelte, melynek elnöke Szikorszky Tádé építész 3 , Zsolnay Miklós sógora volt. Elképzelésük szerint az épületeket a kor uralkodó ízlésének megfelelően a szecessziós magyaros stílusban kellett elkészíteni. Másik szempont az volt, hogy a külső megjelenés igazodjon a benne kiállított tárgyakhoz. így az egzotikus madarak bemutatója távolkeleti építészeti motívumokat tartalmazott, a háziipart falusi parasztházakban állították ki. A pavilonokat egy helyi építész, Pilch Andor tervezte. A kivitelezési munkákat megpályáztatták. Öt budapesti és kilenc helyi cég jelentkezett. 4 A munka nagyságára való tekintettel szinte mindegyikük kapott megrendelést. * Ez a dolgozat a Janus Pannonius Múzeumban található képes levelezőlapokat bemutató sorozat hatodik darabja. Az eddig megjelent öt rész: I. B. HORVÁTH Csilla: A pécsi Kossuth Lajos utca a múzeumban lévő lévelelőlapokon. - JPM Évkönyve 30-31: 271-290. II. B. HORVÁTH Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelelőlapok, II. Jókai tér, Sallai (Ferenciek) utca. - JPM Évkönyv 32: 91-100. III. B. HORVÁTH Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelelőlapok, III. A Mecsek. - JPM Évkönyve 34: 175-190. IV. BEZERÉDY Győző: A pécsi Széchenyi tér a múzeumban lévő levelelzőlapokon. - JPM Évkönyv 36: 149-163. V. B. HORVÁTH Csilla: A múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelelőlapok, V. Irgalmasok utcája, Kossuth (Majláth) tér. - JPM Évkönyv 38: 139-150. Például az ünnepélyek csarnokát és a varieté színpadot Popper Zsigmond budapesti vállalkozó 5 , az iparcsarnokot és a borászati pavilont pécsi kivitelezők, Hummel és Kleber, Heidelberg Tivadar és Kálmán Ede építették. 6 1905. december 24-én tették meg az első kapavágást a kiállítás területén. 7 1906 őszére felépültek a pavilonok. 2000 munkás dolgozott a kiállítás építésén és kivitelezésén. Bevezették a gázt és a vizet a csarnokokba. 8 Minden pavilonban volt telefon. A területet parkosították. A kiállítási terület alakja megközelítőleg L alakú. 56 építmény volt rajta, ebből 34 kifejezetten az ipar és kereskedelem bemutatását szolgálta. Ezenkívül volt színkör, állatvásártér, sportpálya tribünnel, 3 teniszpálya, hegyi sikló, két sörcsarnok, cukrászdák, dohányárudák, byoskop, posta és távirda, zenepavilon, tűzoltó- és rendőrörs, kiállítási iroda, ruhatár, szökőkút, illemhelyek. 9 A kiállítás idején különböző iparágak képviselői tartottak találkozókat. Volt a gazdáknak, a vendéglősöknek, a borászoknak és a méhészeknek is kongresszusa. Az ipartestületek is itt rendezték meg az évi országos értekezletüket. Különböző foglalkozási ágak, egyesületek szintén itt adtak találkozót egymásnak. Néhány ezek közül: polgármesterek kongresszusa, Múzeumok és Könyvtárak Országos Egyesületének közgyűlése, Szabadgondolkodók országos kongresszusa, Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének kongresszusa, Dunántúli Pénzintézeti Tisztviselők Egyesületének közgyűlése, lapkiadók országos közgyűlése, katolikus kongresszus stb. Sport rendezvények is zajlottak: volt pl. tenisz-, vívó- és atlétikai verseny. 10 A cél az volt, hogy minél nagyobb számú látogatót, s atársadalom minél szélesebb rétegeit vonzzák a városba. A képes levelezőlapokról A század elején virágkorát élő levelezőlap sem hiányozhatott a város életében jelentős eseményt jelentő kiállításról. A közel 1 millió látogató igényét ki kellett elégíteni, hogy a helyszínről készült lapokon küldhessék el üdvözlő soraikat ismerőseiknek. A kiállításról készült képes levelezőlapok pontos
