Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Történettudományok - Mattyasovszky Zsolnay Tamás: Az egykori pécsi Zsolnay-gyárak budapesti lerakatai

MATTY ASOVSZKY-ZSOLNAY T.: AZ EGYKORI PÉCSI ZSOLNA Y-GYÁRAK BUDAPESTI LERAKAT AI 73 az Ön beleegyezésével, úgy értve, hogy gyártmányaim a kereskedők részére raktárában lesznek bemutathatok és ezen minták alapján folyamatosan történne az eladás, a finomáru-díszmüáru - csak az Ön révén lenne eladva... Ez úgy lenne lehetséges, ha az Ön üzlete melletti fodrászüzletet

5 az Ön üzletéhez csatolná, a bejárat csak az Ön üzletén keresztül lenne, és az egész kirakatként szolgálna, ami révén a csillogó áru szembetűnő lenne és ezzel Ön a hazai ipart pártolva nagy szolgálatot tehetne". A levélrészletekből érzékelhető a Testoryval való kapcsolat alakulása. Az egyezség létrejöttéről Zsolnay Teréz nem tesz említést. Bizonyos megegyezés valószínűsíthető, mert Zsolnay Vilmos egyik újabb levelében azzal fordul Testoryhoz, hogy sürgősen küldjön minél több pénzt: „arra kérem, hogy Fechtigtől szerezzen számomra előleget ...amennyiben onnan nem kapható azonnal, úgy az Ön pénztárcáját kell igénybe vennem". 1876 Az év közepe táján mintaküldemény megy a Monarchia legnagyobb lámpakereskedőjének - Ditmarnak

6 - Bécsbe, remélve, hogy a gyártmányok érdekelni fogják Ditmart, és a különböző termékek között találni fog olyant, ami céljainak megfelel (3. és 4. kép). 3. Ditmár hirdetése. Vasárnapi Újság, 1875. 624. oldal. 1877 Zsolnay Vilmos panaszkodik, hogy Testory már jó ideje nem hallat magáról, beteges, a rossz üzletmenettől lehangolt, nem küld sem pénzt sem megrendelést. Zsolnay Vilmos jelen van a budai Várkert-bazár kerámia díszítésének elhelyezése alkalmával, ekkor jelenik meg a Budapester Bauzeitung 51. számában „Terrakottaáru raktár" címen: „Az ismert gyáros Zsolnay Vilmos úr, akinek díszmü gyártmányai megérdemelt hírt nyertek már, a következő év május l.-ével a budai várkert építkezésénél terrakotta épületdíszítések, figurák stb. számára egy árusító boltozatot és mintaraktárt rendez be". Erről a tervről máshol nem esik szó. Zsolnay Teréz az 1877. évi számlakönyvekből kigyűjtötte a használati és luxus árut rendelő bécsi kereskedők nevét. Ezek a következők: Emmer, Grünsteindl, Weintraub, Moritz Weiner, Aloisa Treiben stb., továbbá az abban az időben kiváló Waldstein-cég, Ditmar lámpagyáros és Ernst Wahliss, akivel az első kapcsolat Zsolnay Teréz szerint 1876-ra nyúlik vissza. 1878 Zsolnay Vilmost egyre inkább foglalkoztatja megfelelő párizsi és londoni kapcsolat kiépítésének gondolata; szeptemberben Testory kíséretében Párizsba utazik, hogy francia és angol üzletemberekkel találkozzanak; Zsolnay Vilmos egy Blumberg nevű kereskedővel vesz fel kapcsolatot abban a reményben, hogy ha Anglia számára megnyeri Blumberget és Párizsban egy második üzletet szervez, s ha még Testoryval és Wahliss-szal vagy egy másik bécsi üzletházzal megegyezik, a gyár biztonságban van; Testoryt több tervébe szeretné bevonni. 4. Ditmar Znojzo-i gyárának márkajelei. I. Kybalova: Keramik Marken aus aller Welt, Artia Verlag, Praha, 1981 (1696. és 1743. ábra).