Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943)

MENDÖL ZS.: ÉPÍTÉSZPALYA KÉT VILÁGHÁBORÚ SZORÍTÁSÁBAN: HOFFMANN LÁSZLÓ (1897-1943) 233 21. kép. Pécs, Szcndrey u. (Vitéz u.) 34. Gaál Iván háza, 1931. Ma átépítve. Az elsó, építészi indulásának évéból származik: 1921. VI. 26. Bpest bejegyzéssel indul. Belső vakolás nélküli és belső vakolással készülő kéménylyuk pontos, méretezett rajza a kockás lapokon az elsőben, majd az egyre gyakoribb német nyelvű bejegyzések a címek között - a külföldi gyakorlatra készülődésének, tájékozódásának jelei. Sok friss szakirodalommal, könyvcímmel is találkozunk bennük: Karl F. Stolz: Amerikanische Turmbauten, Otto Rappold: Der Bau der Wolkenkratzen, A. K. Ohurcs: Heizungs-, Lüftungs und Dampfkraftanlagen in d. V. S. A. után bankjához pénzügyben rendelkező levélfogalmazványok, professzorának újévi szerencsekívánatait németül megfogalmazó sorokat találunk a müncheni praktizálása kezdetéről. Utolsó oldalán német versike, amit Münchenben (Theresien str.) a Café Universitätben jegyzett le 1922. márc. (?) 8-án 22 óra 30 perckor már valószínűleg a hazatérésre készülődés búcsúestjén, talán a kávéházat díszítő rigmusok egyike lehetett, vagy a társaságában hangzottak el a következő sorok: „Es gibt ein berechtigtes Zweifeln, woraus sich das Grösste erschafft. Es gibt aber auch ein Zweifeln, mit dessen zwecklosen, immer nur reflektierender Ohnmacht du dir deine sittliche Kraft verringerst.", „Man muss die Wahrheit immer und immer wiederholen, denn die Lügner wiederholen auch ihre Lügen immer wieder." e Goethe (?) idézeteken kívül bohémebb, a szerelmet éltető szentenciák érzékeltetik továbbá a fiatal építész életvitelét és környezetét. Különösen könyvcímbejegyzései figyelemre méltóak, mutatják fogékonyságát a kor műszaki építészeti újdonsá22. kép. Pécs, Marosvásárhely u. 5. Miltényi Ferenc háza, 1932. gaira, ezek a művek valószínűleg kezébe kerültek, mint Wohnhausbauten des Prof. Dr. Theodor Fischer; H. Grässel: Die Kultur der Münchener Friedhofs Anlagen; Prof Peter Behrens: Die Deutsche Botschaft in St. Petersburg, A. Engelhardt: Der Lehmbau; Th. Fischer: 6 Vorträge über Stadtbaukunst, Verl. Oldenburg; F. Schumacher: Die Kleinwohnung. Barokk ablak keretelés és felülvilágító dísz, majd „Atelier Littmann 1921. nov. 16-1922. ápr. 4., Atelier Heilmann u. Littmann 1922. IV. 5." bejegyzés datálja e feljegyzéseket. Kezébe került a The Architectural Review 1921. márciusi száma. A müncheni cégnél feljegyezte noteszába a beadványi tervnél figyelembe veendő követelményeket 23 pontba foglalva. Majd főnökének szellemes megjegyzését is beírta, mintegy pótkövetelményt: „Csókokat ingyen kapunk az asszonyoktól, a könnyeiket drágán kell megfizetnünk". Itt sajátította el, hogy a helyszínen feljegyezze a hiányosságokat, pótolandókat, elintézendőket, így az építkezések előrehaladására - ahol nem csupán az építtető neve szerepel - némi támpontot adnak a későbbi noteszei. Találunk a számlakészítésre és jegyzőkönyvre mintát. A második noteszben is a német nyelvű bejegyzések, címek a München városképét meghatározó Max Littmann és Jakob Heilmann (1846-1927) cégnél töltött időszakról szólnak. Ebben kandalló rajzok, gerendázat-, illetve ablak méretezések, elszámolások, a napi megbízások, építtetői kívánságok bejegyzései szerepelnek. De használta még 1924ben is, mikor itthoni önálló irodáját megnyitotta (házalaprajz, Rozsnyai Almádi puszta, a Dunántúl nyomda-át-