Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943)
MENDÖL ZS.: ÉPÍTÉSZPALYA KÉT VILÁGHÁBORÚ SZORÍTÁSÁBAN: HOFFMANN LÁSZLÓ (1897-1943) 229 11. kép. Pécs, Dömörkapu, Ptacek Viktor pihenő, 1928. A Mecsek Egyesület (örökös tagja) mérnökeként megbízásukra kibővítette a Misinán az azóta már lebontott Kiss József kilátó melletti turistaházat, majd több pihenőt tervezett a mecseki pihenőpark fejlesztései során: 1928-ban a Mileva úton tervei szerint épült a Sári pihenő, amit Hamerli József vaskereskedő állíttatott felesége, - Hoffmann testvére - emlékére és a Ptacek Viktor pihenői a Dömörkapunál 20 (11. kép). A Mileva út legszebb helyén 1934-ben б építette az íves kolonáddal övezett Ilona pihenőt, ahonnan szép panoráma nyílik a városra. 1935-ben a Rotary klub pihenőjét a Mecseken 21 . Ezeket a helyi kőanyagból rusztikusán kiképzett, tájba illő, jó arányú építményeket képeslapokon is népszerűsítették és megőrizték napjainkra. 1928-ban a városszabályozási pályázatra a 13.-ként benyújtott mű volt Hoffmanné, ahol - mint ismeretes a Dörre Endre, Weichinger Károly és Kőszeghy Gyula közös pályaműve nyerte meg a megvalósulás lehetőségét 22 . Több kisebb átalakítást és vidéki építkezést is vállalt. Hasonlóan ekkori épületeihez némiképp még a történeti stílusformakincshez kapcsolódik Schmidt Gyula ezredesnek tervezett villaépülete (10. kép) Pécsett a Kürt u. és Fogarasi u. sarkán (ma: Fogarasi u. 1. és Kürt u. sarok): a törtvonalú, barokkos oromfalas manzárdjával 23 . Csupán a Fogaras u. felé tartotta az előírt 3 méteres előkertet, ide, északra helyezte a lépcsőház tömbjét és a mellékhelyiségeket. Nemcsak tervezte ezt a házat, hanem kivitelét is művezette. A dísztelen homlokzatnak hangsúlyos manzárd tető adott historizáló jelleget. A manzárd helyiségek cementrabitz falát a tetőszerkezettől nem választotta el tűzbiztosan, a tetőszék egyúttal mennyezetként is szolgált. 12. kép. Harkány, Török Elemér panziója, 1928. Katona János műszaki tanácsos a mérnöki hivatal véleményeként kifogásolta a fentieken túl az épületnek mélyen a telek belsejében való elhelyezését s azt, hogy főhomlokzata nem az utcára, hanem dél felé, a kertre néz. A manzardtető megoldását Hoffmann azzal védte meg, hogy 1921-23 között Münchenben hasonlókat épített, s a tetőemelet megoldása azonos Pécsett a Lórántpalotáéval és az Engel-féle Rákóczi úti kétemeletes épületéével. Az épület valószínűen több generációs családnak és személyzetének nyújtott három szinten lakást. Az alagsorban a házmester szoba-konyhás lakása, cselédszoba WC-vel, tüzelőtér, mosókonyha volt, a földszinten konyha, tálaló, kamra, a hall előtt ruhatár, három szoba (szalonnal tolóajtókkal egybenyitható, zárterkéllyel bővített ebédlő), veranda. Belső cselédlépcső biztosította a szintek közötti kiszolgálást. A tetőtérben hálószobák, vendégszoba, fürdőszobák és további cselédszoba kapott helyet. A földszint egybekapcsolt terei a társadalmi reprezentációt szolgálták, igényes részletképzésükkel is. Üvegbetétes szárnyasajtók, a nagy ablakok felső, bukórésze lentről is könnyen nyitható volt. A központi fűtésen kívül a hallban nagy, fatüzelésű, ülőpadkás Zsolnay-féle kandalló is állt. Miltényi Ferenc százados részére a Kürt u. 3461/3. hrsz.-ú saroktelekre családi házat tervezett, amely 1929re készült el. 1928-ban Harkányban Antal Jenő megbízásából gyógyüdülő szállót 24 tervezett és épített (Bajcsy Zsilinszky u. 1.). 1929 nyarán a fürdőszezon indulására átadott Park szállóról egyidejűleg képeslap is készült (13.
