Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Természettudományok - Kevey Balázs: A szentgáti (Baranya megye) bükk-állomány társulási viszonyai

22 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) 2. táblázat. A karakterfajok csoportrészesedése a szentegáti bükkállományban (Querco robori-Carpinetum fagetosum silvaticae). KARAKTERFAJ % KARAKTERFAJ % CYPERO-PHRAGMITEA 0,0 SALICETEA PURPURAE összesen 0,8 PHRAGMITETEA 0,1 ALNETEA GLUTINOSAE 2,3 CYPERO-PHRAGMITEA összesen 0,1 Alnetalia glutinosae (incl. Alnion glutinosae) 0,2 ALNETEA GLUTINOSAE összesen 2,5 MOLINIO-ARRHENATHEREA 1,0 CARPINO-FAGETEA (incl. Fagetalia) 39,6 MOLINIO-JUNCETEA 0,1 Alno-Padion 8,6 Molinietalia coeruleae 0,2 Alnion glutinosae-incanae 0,3 Deschampsion caespitosae 0,1 Ulmion 0,4 Molinietalia coeruleae összesen 0,3 Alno-Padion összesen 9,3 MOLINIO-JUNCETEA összesen 0,4 Fagion medio-europaeum 0,0 ARRHENATHERETEA (incl. Arrhenatheretalia) 0,4 Asperulo-Fagion 1,7 NARDO-CALLUNETEA (incl. Nardetalia et Nardo-Agrostion Carpinion 8,6 tenuis) 0,2 Tilio-Aceríon 0.1 MOLINIO-ARRHENATHEREA összesen 1,8 Fagion medio-europaeum összesen 10,4 Fagion illyricum 2,9 PUCCINELLIO-SALICORNEA 0,0 CARPINO-FAGETEA (incl. Fagetalia) összesen 62,2 FESTUCO-PUCCINELLIETEA 0,1 QUERCETEA ROBORI-PETRAEAE (incl. Pino-Quercetalia?,0 PUCCINELLIO-SALICORNEA összesen 0,1 QUERCETEA PUBESCENTIS-PETRAEAE 5,2 Orno-Cotinetalia 0,0 CHENOPODIO-SCLERANTHEA 0,0 Quercion fametto 2,1 SECALIETEA 0,3 Orno-Cotinetalia összesen 2,1 GALIO-URTICETEA 0,0 Quercetalia pubescentis-petraeae 0,1 Calystegietalia sepiutn 0,0 QUERCETEA PUBESCENTIS-PETRAEAE összesen 7,4 Galio-ADiarion 0,6 QUERCO-FAGEA összesen 92,7 Calystegietalia sepium összesen 0,6 GALIO-URTICETEA összesen 0,6 ABIETI-PICEEA 0,0 BIDENTETEA (incl. Bidentetalia) 0,1 VACCINIO-PICEETEA (incl. Vaccinio-Piceetalia et AbietiEPILOBIETEA ANGUSTIFOLII (incl. Epilobietalia) 2,8 Piceion) 0,9 CHENOPODIO-SCLERANTHEA összesen 3,8 ABIETI-PICEEA összesen 0,9 QUERCO-FAGEA 17,1 0,2 INDIFFERENS 0,6 SALICETEA PURPUREAE (incl. Salicetalia purpureae) 17,1 0,2 Salicion albae 0,6 ÖSSZESEN 100,0 A bükkállomány cönológiai megítélése nem könnyű. Magyarországon a szubmontán bükkösök és gyertyánostölgyesek elkülönítése még hegyvidékeken is gyakran problematikus. JAKUCS (1966) például a badacsonyi bükkösöket a gyertyános-tölgyesek bükkös konszociációjának tekinti. RAU (1975) a Száva síkjáról - Spaèva térségéből - olyan bükkelegyes gyertyános-tölgyesek táblázatát közli, melyek faji összetétele igen hasonlít a Szentegáti-erdó bükkállományára, bár ezekben az erdőkben a bükk legfeljebb 2-es A-D értéket ér el. Az ilyen állományokat a szerző Carpino betuli-Quercetum roboris fagetosum névvel illeti. Ezen az alapon a szentegáti bükkállományt is a Querco robori-Carpinetum társulás bükkös szubasszociációjának (fagetosum sylvaticae) tekinthetjük, melyekben e fafaj konszociációt is képez. Az önálló szubasszociáció létezését az is alátámasztja, hogy a szentegáti bükkállományban a Carpino-Fagetea (Fagetalia) fajok magasabb értéket mutatnak, mint a Dráva-sík tipikus gyertyános-tölgyeseiben. E különbségek igen hasonlóak, mint Belsó-Somogy homokvidékén, de lényegesen kisebbek, mint a Mecseken. Ily módon a bükkállomány bizonyos fokú rokonságot mutat a szomszédos belső-somogyi flórajárás (Somogyicum) homoki bükköseivel (Leucojo verno-Fagetum Kevey et Borhidi 1992). Ezzel kapcsolatban az is megjegyzendő, hogy a bükkösök és gyertyános-tölgyesek a Mecseken sokkal jobban elkülönülnek egymástól, mint Belső-Somogyban. Erre utal a Querco-Fagea, a Carpino-Fagetea (Fagetalia) és a Quercetea pubescentis-petraeae elemek igen eltérő aránya (vö. 3. táblázat).