Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943)

MENDÖL ZS.: ÉPÍTÉSZPÁLYA KÉT VILÁGHÁBORÚ SZORÍTÁSÁBAN: HOFFMANN LÁSZLÓ (1897-1943) 227 9. kép. Siklósi Járási Székház pályaterve, 1927. II. díjas (földszinti és emeleti alaprajz). Villányba ugyancsak sarokról nyíló bejárattal historizáló architektúrájú földszintes székházépületet tervezett, az építész ekkori feladatait megörökítő noteszébe „Villányi Központi Takarékpénztár R. t." aláírással készült vázlatrajz szerint. (Ma könyvtár: Villány, Rákóczi u. Sonkoly K. szíves közlése.) Pécsett a városi közgyűlés a városfejlesztés távlatait és a városszabályozás kérdését azzal a szándékkal tűzte napirendre, hogy „Hogyan lehet Pécs modern várossá?" A Dunántúl című napilap (1927. ápr. 24. 6.) beszámol a városszabályozási és építési tervezetről, amely rögzíti, hogy építési körzetek szerint „Hol, milyen házat lehet építeni?", hol lehet emeletes házat emelni, ismertette az építést serkentő kedvezményeket is, pl. a házadómentesség feltételeit. A városszépítés és a háború hőseinek történő emlékállítás sajátos elgondolása volt a belvárosi templom - akkor még álló - tornyába szánt harangjáték, elhelyezésére építési tervpályázatot is hirdettek, a megvalósítási javaslatokról szóló véleményeknek a napi sajtó biztosított nyilvánosságot. Hoffmann László igen korszerű műemlékvédelmi nézeteknek adott hangot, amikor e témához hozzászólt: „Néhány megjegyzés a várostemplomról a harangjátékkal kapcsolatban" címmel a (Dunántúl 1927. máj. 8. 4.), véleményezve a pályázók építészeti javaslatait, a meglévő torony megtartásával a régebbi korok hozzátételének megőrzésével megvalósíthatónak tartja a javaslatot. 1927-ben tervei szwerint alakítják bérházzá az egykori szállodát a Kossuth u. 48. (Felsőmalom u. 2.) sarokházban (Madas József: A pécsi Budai külváros telkei, házai és utcái. Pécs, 1985. II. 652.). 1927-ben saját lakóházának építésébe kezdett a Ráth u. 37. sz. (ma: József Attila u. 23.) alatt egy régi ház elbontásával. 3 méteres előkertjét azóta a forgalomnövekedés igényelte útszélesítés szüntette meg. Terméskő lábazatos, földszintes ház szélén a kapu árkádjának a túloldalon a veranda boltívje felel. Középen a szoba két zsalugáteres ablakát armírozott sarkú rizalitba foglalta, amit íves padlásablakkal áttört timpanon zár le. A konyha és cselédszoba a mosókonyhával, pincével az alagsorba került, fölöttük a három lakószobán kívül irodáját helyezte el az 1928. augusztusában birtokba vett