Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Néprajztudomány - Begovácz Rózsa: „Az örök világosság fényeskedjék neki...” A végtisztesség megadásának alakulása a Dráva mentén
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-97) 149-157 Pécs, 1998 „Az örök világosság fényeskedjék neki..." A végtisztesség megadásának alakulása a Dráva menti horvátoknál (Dél-Magyarország) BEGOVÁCZ Rózsa A magyarországi horvát néprajzi szakirodalomban több dolgozat foglalkozik a halálhoz és temetéshez fűződő népszokásokkal. 1 Jelen tanulmány a Dráva menti horvátok halotti és temetési szokásait a hozzá kapcsolódó hiedelmekkel együtt kísérli meg részletesebben ismertetni. A halál előjelei A Dráva menti horvátok - miként más etnikai csoportok is - számos előjelből következtetnek a várható halálesetre: - Ha valakinek álmában kihullik a foga 2 . - Ha valakinek álmában fáj a foga, s az minél jobban fáj, annál közelebbi hozzátartozót veszít el 3 . - Ha megváltozik a haldokló arca 4 . - Ha a tyúk úgy kárál, „énekel", mintha halottat siratna 5 . - Ha a tyúk „kukorékol" a küszöbön 6 . - Meggyel álmodni halált jelent 7 . - Fehér vászonnal álmodni: temetőbe vivő út 8 . - Hullócsillagot látni: valaki testét elhagyta a lélek. (Mindenkinek van egy csillaga.) 9 - Álomban kendert áztatni: valaki meghal 10 . - Az álomban ledőlt ház halált jelent 11 . - Ha a kutya fejét lehajtva vonít, „tutul" 12 . - Ha temetéskor valaki beleesik a kiásott gödörbe, az közeli újabb halált jelent 13 . - Álomban szénát gyűjteni vagy hordani: várható halál 14 . Gyűjtéseim során olyan adatközlőkkel is találkoztam, akik még olyan praktikákról is tudtak, melyek segítségével „előidézhető" volt valaki halála. Általánosan ismert hiedelem szerint, ha a gyermek halálát kívánták, a kisgyermekes házban üresen ringatták a bölcsőt. Tótújfaluban a nem szívesen látott újszülött gyermeknek a már elhunyt testvére nevét adták, hogy б is haljon meg 14 *. Felsőszentmártonban a keresztelőre vitt, nem kívánt gyermeket - az anya tudtával és kérésére - a keresztanya a temető felé lódította, hogy haljon meg 14b . A halál „távoltartásának*' módjai Az új házba költözés előtt Tótújfaluban pénzt szórtak szét a lakásban és szenteltvizet, hogy ne haljon meg a családfő 15 . Potonyban az új házba költözés előtt egy kutyát vagy macskát zártak egy éjszakára a házba, hogy minden baj, halálos betegség az állatra szálljon, ne a családfőre 16 . Lakácsán a családfőt óvták a haláltól azzal, hogy szenteste egész éjjel égették a tüzet 17 . Potonyban és Tótújfaluban úgy vélték, hogy egy család létszáma az új házba való beköltözéshez képest állandó. Tehát ha egy gyermek születik, akkor egynek a családból meg kell halni 18 . Kisgyermekes háznál nem volt szabad üres bölcsőt ringami, hogy a kisgyerek ne haljon meg 19 . Az anyának áldott állapotban óvakodnia kellett bizonyos dolgoktól: nem volt szabad felfordított teknőre ülnie, két edényből egybeöntött vizet innia, mert születendő gyermeke meghal 19 ". Felsőszentmártonban Háromkirályok napján 3 napon át böjtöltek, mert az itteniek hite szerint ezek a szentek szállítják a lelkeket a túlvilágra ill. a mennyországba 20 . A Somogy megyei Dráva menti horvát falvakban Nagypénteken napfelkelte előtt 100 Miatyánkot és 100 Üdvözlégyet kellett elimádkozni, ugyanis az itteni néphit szerint, miközben a lélek a halál beállta után a másvilágra megy, az úton találkozik majd a Tisztátalannal (neftsti), aki majd megkérdezi: „Jeî si moja, jel si Bozja?)" (Enyém vagye, vagy Istené?) - „Bozja sam, imam na sebi 100 OcenaSa i 100 Zdravih Marija!" (Istené vagyok, mert száz Miatyánk és száz Üdvözlégy van rajtam!) 20i A haldokló, a halott felkészítése Az előjelekből általában csak jósoltak. Valójában a nagybeteg halálát vélték elkerülhetetlennek, amit imádsággal próbáltak megkönnyíteni. Ilyenkor a beteghez papot hívtak, aki feladta az utolsó kenetet. Volt olyan is, akinek kétszer is feladták. A pappal általában két ministráns jött. A haldokló háza felé közeledve csengővel,
