Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. III. Kápolnák

L. IMRE M.: SZAKRÁLIS TÁJ ÉS KULTUSZ A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN, Ш. KÁPOLNÁK. 127 20. Hásságy, Szent Rókus kápolna 1769. Funkcionális vonatkozásban ide tartoznak a szentku­tak fölé vagy mellé épített kápolnák. Ezeket a kistájak népcsoportjai alkalomszerűleg keresik fel. A pécsi egyházmegyében számos helyen állnak, így Kaposszek­cső-Szól6hegyen a Szent Anna kápolna (1870), Palotabo­zsok határában az un. Vizitációs kápolna (1892), Kocso­lán az erdőben, Szűz Mária tiszteletére (a 19. sz. végén), Paks-Németkéren - a Szentháromság tiszteletére szentelt - ún. Orvoskúti kápolna (1910). E kápolnatípusok funkcionális vonatkozásairól szóltunk a „Szakrális táj és kultusz" I. fejezetében. 30 * Közösségi áhitat vonatkozásában a legrégiesebb szokások a határbeli, hegyi kápolnákhoz kapcsolhatók. Ezek legtöbbje ugyanis a hivatalos liturgia helyétől távolabb, archaikusabb vallási gyakorlat helyszínei voltak. A határbeli, hegyi kápolnák is fogadalomból épültek és bár alkalmanként keresték fel, a legutóbbi időkig évente rendbentartották, gondozták. Építészeti szempont­ból a tájat, a falvak környezetét, szőlőhegyek látványát meghatározó képet nyújtanak. Az átépítéseket nagyobb­részt elkerülték, így megőrizték eredeti állapotukat. A ko­rabeli plébániatörténeti megjegyzések a kápolna alapítói­ról rendszerint megemlékeznek, építőikről viszont keveset tudunk. Föltehetóleg a helybeli vagy közelben élő kőművesek közreműködésével épültek, akik az épüle­tek részleteinek megformálásában a korstílus jegyeit is megfogalmazták. Egyik legkorábbi szőlóbeli emlékünk a pécsi egyház­megyében a bátaszéki Szent Orbán kápolna. Építési idejével kapcsolatosan ellentmondó adatokkal rendel­kezünk. Mint korábban említettük, Bátaszék egyik legkorábban telepített községünk. Az akkori kegyúr az ősi bátai apátság javadalmasa, Jany János Nándor apát, új rezidenciáját itt alakította ki 1696-ban. A helybeli templom újjáépítését 1718-ban kezdte meg. Ezévben épült a szőlóbeli kápolna. 3 ' A műemléki felmérések is ezt az időpontot igazolják. Az 1754-es és az 1776-os egyházlátogatási jegyző­könyv egyaránt megemlékezik „a szőlőkön túli, régen felépített, dombon álló Urban kápolnáról, ...melynek fa­tornyában kis, megszentelt harang függ." 1828-ban a fen­tieket a visitator azzal a megjegyzéssel egészíti ki, hogy a kápolnát a plébánia hívei a pestis idején építették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom