Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. III. Kápolnák
120 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) 5. Bátaszék, Mária-Hilf kápolna 1762. 6. Bátaszék, Mária-Hilf kápolna oltára 400 Guident adományozott a felépítéséhez. Az ellenjegyzést Kliegl Ignác, Bátaszék inspektora, valamint Pater Botth Jakab, a helybeli templom adminisztrátora adta. Ezt követően a püspöki helynökségen megkapták az engedélyt a kápolna építésére. 1771-ben, az elkészülés évében szentelték „Szűz Mária, a tisztítótűzben szenvedő lelkek segítője" - Capella in honore beatae Mariae virginis auxiliatricis animarum purgantiarum - tiszteletére. Helyére utalóan népiesen a temetői Szűz Mária kápolnájának - Capella beatae virginis in coemeterio nevezték. Az 1811-ben, valamint az 1828-ban készült egyházlátogatási jegyzőkönyv részletesen beszámol a kápolnáról: „A Segítő Szűz Máriának szentelt kápolnának 1 tornya van, melyben harangok függenek. Nyugaton sekrestyét építettek hozzá. Egy oltára és egy kis orgonája van... a püspöki helynökség engedélyével a hívek kérésére itt gyakran misét mondanak... A kápolnát korai barokk stílusban építették. A szenteltvíztartó egy török kézmosó edény. Ez az egyetlen helyi török időre emlékeztető tárgy." 20 A kápolna oltárán három kép, triptichon szerű elhelyezésben: - középen a felhők között a koronás Mária-Hilf (Segítő Mária) a tisztító tűzben szenvedőkkel. 21 Kétoldalt egy-egy kisebb képen a megfeszített Krisztus, lábánál bűnbánó Magdolna, a másikon Szent József halálának jelenete látható. A középső kép barokk keretének jobb és bal oldalán egy-egy gyertyát tartó puttó. A kápolna utca felőli oldalán egy kőkereszt, talapzatán Szent Bálint püspök domborműves képe látható. A kereszt mellett egy képoszlop (Bildstock) áll, egy falmélyedésében Szűz Mária a gyermek Jézussal, a másikban Szűz Mária bádogra festett képe van. Bolyban, a Batthyányiak birtokközpontjában, a helybeli állattartó lakosság kápolnát kívánt állíttatni Szent Vendel, a pásztorok patrónusának tiszteletére. Építése 1769-177l-ig tartott. Klimo György püspök a kápolna megáldását - mivel a fenti védőszent nem szerepelt a Martyrológiumban - csak Szent Bálint titulusára engedélyezte. A kápolna építészeti stílusában már a klasszicizmusjegyeit viseli. Alaprajza félköríves szentélyzáródású. A homlokzati tornyot a főpárkány felett osztópárkány tagolja két részre. Az alsó felén egy ovális, a felső részén három, álló téglalap alakú zsalus ablakkal. A toronysisak csúcsán kereszt. A egyenes záródású kőkeretes ajtó felett téglalap alakú falmélyedés látható. A kápolna oltárképe nem a trieri Szent Bálint püspököt, hanem mártfr elődjét ábrázolja, akinek története a Legenda Aureában olvasható. Ünnepét a Missale Romanum február 14-én (Valentin nap) jelzi. Szent Bálint papi casulában, széttárt karokkal, felhők között térdel, angyalok veszik körül, akik a mártíromság pálmaágát, koszorút és papi süvegét tartják. A kép alján a legenda jelenetei, a vak leány meggyógyítása, jobb oldalon a bálványt megtagadó, térdeplő, római Bálint látható, amint a
