Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Történettudományok - Raýman János: A Pécsi Dalárda félszázados jubileumának emlékérme
RAHMAN J.: A PÉCSI DALÁRDA FÉLÉVSZÁZADOS JUBILEUMÁNAK EMLÉKÉRME 111 110 fő volt 31 . A dalárda ünnepélyén vidékről 34 dalárdista jelezte részvételi szándékát, 34 régi dalárdatag Pécsről is közreműködött és ehhez járult még a tényleges aktív tagság 42 fővel. Ez összesen 110 fő 32 . Ebből az következik, hogy ha az összes jelenlévő énekesnek akartak érmet adni, az több mint 110 példány, ha csak a tényleges tagságnak, akkor 42 darabot kellett kiosztani. Továbbá még a dalárda főbb támogatói, valamint az ünnepségen megjelent testvér dalárdák képviselői jöhettek szóba. Tehát valószínű, hogy minimálisan 50-100 példányt kellett készíteni, de lehet hogy a nagyobb énekes létszámot vették figyelembe és ekkor 120-150 példánnyal kell számolnunk. Ezt az elképzelést látszik igazolni a Pécsi Naplóban megjelent érdekes hirdetés jellegű híradás: „Plakett-gyűjtők figyelmébe. A Pécsi Dalárda fennállásának 50 éves jubileumára készített emlékplakett szépsége és sikerült művészi tökéletessége nemcsak a megrendelőket elégítette ki a legnagyobb mértékben, hanem a szakértőket is elragadta. Annak idejében városunk több műkedvelő gyűjtője fejezte ki abbeli óhaját, hogy szeretné gyűjteménye számára a dalárda plakettet megszerezni. Ennek az óhajnak akkor a dalárda nem tehetett eleget, mert nem tudta, hány plakett fog rendelkezésére állni. Miután azonban azóta a plakettek átvétele megtörtént, a dalárda értesíti a plakettgyűjtőket, hogy a megmaradt plaketteket hajlandó az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. Akik tehát ezt az igazán értékes és művészi emléket a maguk számára megszerezni óhajtják, azok szíveskedjenek a dalárda alelnökéhez, Kiss Józsefhez fordulni, akinél a beszerzési árban - 10 koronáért - a plakettet megszerezhetik." 33 A hirdetés nem tér ki arra, hogy bronz- vagy ezüstérem eladására kíván-e vásárlót toborozni, de nyilván a bronzéremről lehetett szó. A pályázati díjak felemésztettek 1200 koronát és körülbelül ugyanannyiba kerülhetett az érmek előállítása is, ha a 10 koronás darabonkénti árat vesszük figyelembe. Úgy véljük, hogy a nagyobb tételt a bronzveretek jelentették és csak a dalárda egész társulata részére és esetleg még néhány kiemelkedő érdemű személyiség részére készíthettek ezüstérmet. Bárhogy is volt, a gyűjtőknek felajánlott megmaradt példányok száma mégis csak azt jelenti, hogy a dalárdatagokat (50 vagy 110) és a dalárda körül tevékenykedőket (5-10 fő) kielégítve még mindig maradt érem és pedig aligha 1-2 darab, ha azt újsághirdetés útján kellett értékesíteni. Ezért a minimálisan 100 körüli példányszám nagyon indokoltnak látszik. Ezt a számjátékot azért tartottuk érdekesnek és megemlítendónek, mert ez az érem szinte teljesen ismeretlen. A fővárosi közgyűjteményekben nem leljük nyomát. A magyar zeneművészet érmeinek összefoglaló katalógusa a HuszÁR-PROCOPius-t ismétli 34 és ebben szó sincs sem ezüst, sem bronz véretekről. Egyetlen híradást találtunk, a budapesti éremgyűjtők és éremművészek nagyszabású kiállításának katalógusában, mely szerint 1924-ben érmünknek vert, bronz változatát kiállították 35 . A pécsi múzeum vert ezüstérmét pedig 1985-ben a Pécsi Várostörténeti Múzeumban bemutatott „Pécs az éremművészetben" címmel megrendezett éremkiállításon lehetett látni 36 . A Pécsi Dalárda jubileumának egyéb éremtervei Reményi József dalárda érmei Mint láttuk, az Iparművészeti Társulat által megbízott bírálóbizottság, a pályázat második helyezését és az érte járó 200 koronát Reményi József munkájának ítélte oda 37 . Erről az éremtervről annyit tudunk, hogy nyolcszögletű mezőben éneklő kis (gyermek?) alak van, aki kezében nemzeti színű szalagot tart 38 . A másik pécsi lap határozottan gyermekalakról írt, egyébként ugyanazt közölte, mint ami az előzőkben szerepelt 39 . A HuszÁR-PROCOPius-ban négy éremterve is szerepel Reményinek, de egyikük sem hasonlít a pécsi sajtóból megismert nemzeti szalagot lobogtató éneklő gyermek változatra. A HuszÁR-PROCOPius-ban található leírások a következők: - Balra néző meztelen férfi, baljában lant jobbjában koszorú. Felirata vízszintesen kétoldalt elhelyezve: PÉCSI DALÁRDA FÉLSZÁZADOS JUBILEUMÁNAK EMLÉKÉRE PÉCS SZ. KIR. VÁROS KÖZÖNSÉGE 1912. Kívül gyöngykör. Mérete 0 = 81 mm. Egyoldalas gipsz 40 . - A második éremterven három egymással szembenálló férfiakt található, kottatekerccsel. Ez is egyoldalú, de öntött bronz, 0 = 120 mm. Körirata: PÉCSI DALÁRDA FÉLSZÁZADOS JUBILEUMÁNAK EMLÉKÉRE. Majd bemélyítve: PÉCS SZ. KIR. VÁROS KÖZÖNSÉGE. MCMXII. 41 - A harmadik terv tulajdonképpen ugyanaz mint az előző, de mérete eltérő, mert 69 mm-es és gipszbe mélyített változat 42 . - A negyedik pedig egy álló Apolló, jobbjában lant, baljában koszorú. Felirata mint az előzőké. Öntött bronz. 0 = 85 mm. Szintén egyoldalas 43 . A zeneművészeti érmek leírása ezeknél is csak a HuszÁR-PROCOPius-t idézi 44 . De Reményi éremművészetét összefoglaló munkában a legutóbbi érem leírása megtalálható: Apollót megszemélyesítő férfiakt egyik kezében lant, a másikban koszorú. Felirata, mint előbb.
