Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Történettudományok - Raýman János: A Pécsi Dalárda félszázados jubileumának emlékérme

RAf MAN J.: A PÉCSI DALÄRDA FÉLÉVSZÁZADOS JUBILEUMÁNAK EMLÉKÉRME 107 A gyűjtés megkezdéséről és egyes eseményeiről a sajtó így értesítette az olvasóközönséget: „Visy László dr. főispán a Pécsi Dalárda jubileuma alkalmából készítendő emlékéremre gyűjtést indított a nagyközönség körében, mely bizonyára hálás lesz azon művészi, hazafias és emberbaráti működésért, amelyet a dalárda 50 éves fennállása óta kifejtett és adományozással segíteni fogja a jubileumi év megörökítését."

6 A Pécsi Napló is közreadta Visy László felhívását, mivel a lap gyűjtőívet is kapott, ezért a szervezésben is részt vett. Ezért külön kérték olvasóikat, hogy juttassák el hozzájuk a nemes célra szánt adományaikat, bármily szerények is azok. Majd azt Ígérték, hogy a gyűjtést december 31-ig befejezik és az összegyűjtött adományokat eljuttatják Tausz Gyula bankárhoz

7

. A gyűjtést nyilván az is elősegítette, hogy a dalárda nem került le a sajtó napirendjéről. Szinte naponta jelentek meg a dalárdáról hírek, de tudósítottak a gyűjtés mozzanatairól is. A hölgyek külön gyűjtése a zászlószalagra 313 koronát eredményezett. A szalag elkészülte után még megmaradt 169 korona és 25 fillér, amelyet átadtak Tausz bankárnak az éremalapra

8

. Visy László maga is 100 koronát, Zsolnay Miklós pedig 200 koronát adományozott a célra

9

. A Pécsi Takarékpénztár 100 koronával, a Pécsi Kereskedelmi és Iparbank RT pedig 50 koronával járult hozzá az éremhez

10

. Az érembizottság vezetőjének megválasztott Zsolnay Miklós, aki az Országos Iparművészeti Társulat alelnöki tisztét is betöltötte, Budapestre utazott és az Iparművészeti Társulatban tanácskozott az éremkiadás lehetőségéről, hogy közvetlen megbízás útján, vagy pályázat kiírásával készíttessék-e el az érmet

11

. A tárgyalás eredményeként a Magyar Iparművészetben az alábbi pályázati kiírás jelent meg: „PÁLYÁZAT PLAKETTRE Pécs sz. kir. város közönségének megbízásából az Országos Magyar Iparművészeti Tanács általános, nyilvános pályázatot hirdet plakettre a következő feltételek mellett: 1. Tervezzék meg a Pécsi Dalárda félszázados jubileumának megörökítésére hivatott egyoldalú plakettet. 2. A plakett alakját (négyszög, kör, sokszög stb.) a tervező szabadon választhatja. Legyen azonban figyelemmel arra, hogy redukció útján a vert plakett mérete a 8 centimétert meg nem haladhatja. 3. A pályamunkák méretei háromszor akkorák legyenek, mint a végleges nagyság. 4. Pályázni lehet vázlatos mintával (plasztilin, viaszk, gipsz) is. 5. A plakett kompozíciója legyen vonatkozással a dallal. Felhasználható a dalárda jeligéje: 'Édes hazánk, kedves dalunk, Érted élünk, érted halunk.' Felhasználható a jelige dallamának kottája is. Emellett felhasználható még a dalárda jelvénye: Lyra, húrjain áthúzott nemzeti színű szalaggal. Kívánatos, hogy a kompozíció alkalmas módon Pécs városának egy jellemző részét tüntesse fel. E részben Zsolnay Miklós úr, biz. elnök szívesen ad útbaigazítást és fényképet. Ugyancsak tőle (Budapest. IV., Váci utca) kapható a dalárda jeligéjének a kottája is. 6. A plakett felirata, vagy körirata a következő legyen: A Pécsi Dalárda félszázados jubileumának emlékére Pécs sz. kir. város közönsége. 1912 7. A plakett bizottság egy 1000 koronás és „ 200 „ díjat tűz ki. Az 1000 koronás pályadíj ellenében a pályamű szerzőjének , reprodukálásra alkalmas, teljesen befejezett gipszmintát kell elkészítenie és bemutatni. A pályadíj a minta végleges elfogadásakor lesz esedékes. 8. A pályázaton csak magyar állampogár vehet részt. 9. A pályázat titkos. Ennélfogva lássa el minden pályázó a művét jeligével és ugyanazzal a jeligével biró zárt borítékban nevét és lakásának címét. 10. A pályaműveket 1913. évi február hó 3-áig déli 12 óráig kelt beküldeni az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatóságának (Budapest. IX., Üllői-út 33-37). 11. A pályázatot 5 tagú bizottság dönti el, amelynek elnökét és két művész tagját az Országos Magyar Iparművészeti Társulat, két tagját pedig Pécs sz. kir. város bizottsága küldi ki. 12. A díjazott pályaművek tulajdon és sokszorosítási joga Pécs sz. kir. városát illeti meg. 13. Valamennyi pályaművet a társulat a jury döntése után legalább 5 napig kiállítja az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumban. A nem díjazott és meg nem vásárolt pályaműveket a kiállítás után legkésőbb 30 napon belül el kell vitetni, mert ezen időn túl a társulat értők felelősséget nem vállal. Budapest, 1912. évi december havában. AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT ELNÖKSÉGE" Szinte szóról szóra a helyi sajtó is leközölte a pályázati kiírást

13

. Eközben ünnepélyes külsőségek közepette lezajlott Pécsett a dalárda ünnepe, amelyről szokatlanul hosszú cikkben négy oldalon számolt be a Dunántúl. Az érem sem maradt ki belőle, ugyanis az ünnepi közgyűlésen Nendtvich Andor polgármester üdvözlő beszédet mondott, amelyet úgy fejezett be, „... a nevezetes évfordulót egy művészi kivitelű plakettel akarja a város közönsége megörökíteni, amelynek egy-egy bronz példánya örök emlék gyanánt el fog helyeztetni a Budapesti Nemzeti Múzeumban és a pécsi városi múzeumban."

14 A pályázatra szánt idő meglehetősen rövid volt, hiszen december közepén jelent meg a kiírás, a benyújtás határideje pedig 1913. február 3-ika! Ezért a művészeknek az érempályázat elkészítésére jóformán csak a január hónap állt rendelkezésre. Ennek ellenére az 1913 február 9-én összeülő bírálóbizottság megállapította, hogy 51 pályamű érkezett be. Talán a kitűzött 1000 korona pályadíj nagysága is élénkítette a részvételi kedvet. A pályázat bírálatáról a Magyar Iparművészet így