Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Természettudományok - Dénes Andrea: Adatok a Villányi-hegység flórájához
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) 5- 8 Pécs, 1996 Adatok a Villányi-hegység flórájához DÉNES Andrea Dénes, Andrea: Contributions to the flora of Villány hills, South Hungary. Abstract. This paper presents still unknown occurrences of 87 rare or interesting species of vascular plants from parts of Villány hills, which were not intensively studied before. 23 of them was not known from Villány hills earlier. Most important ones are: Ophrys sphegodes, Ophrys scolopax subsp. cornuta, Orchis militaris, Rosa livescens, Orchis angusticruris , Astragalus vesicarius subsp. albidus, Orchis morio, Lathyrus pannonicus, Orobanche purpurea, Stipa joannis, Spiranthes spiralis. Bevezető A Villányi-hegység flórájának kutatása már igen korán megekezdódött. 1782-től sok kutató járt a hegységben, ám elsősorban a nagyharsányi Szársomlyó-hegyet keresték fel. Ennek következtében a hegy florisztikailag hazánk legismertebb területei közé tartozik. Kevésbé ismert a hegység többi része. A Villányi-hegység korai flórakutatóiról részletesen olvashatunk „A Mecsek hegység és déli síkjának növényzete" című munkában (HORVÁT 1942), illetve LEHMANN (1972) Szársomlyó növényzetéről írt tanulmányában. A két dolgozat az első öszefoglaló florisztikai munka a hegység illetve a Szársomlyó területerői. Önálló Villányi-hegységi flóramű LEHMANN (1958) munkája főiskolai szakdolgozata - mely azonban nyomtatásban mindmáig nem jelent meg. Jelentős új adatokat a következő években is közöltek. Nagy István és Vöröss László Zsigmond (NAGY 1959, 1963; NAGY, VÖRÖSS 1967), valamint Borhidi Attila és Priszter Szaniszló (BORHIDI, PRISZTER 1966; PRISZTER 1966; PRISZTER, BORHIDI 1967) még számos felfedezéssel gazdagította a hegység flóráját. Ebben az időben ismerünk meg itt olyan fajokat, mint Cynanchum pannonicum, Medicago orbicularis, Orobanche nana, Phlomis tuberosa. Horvát mecseki flóraművének kiegészítéseiben (HORVÁT 1944,1958,1975, 1976,1977) és a hegység legújabb kutatói, Kevey Balázs és Farkas Sándor (KEVEY 1982,1983,1985,1988,1989, 1993), valamint Száraz Péter és munkatársai (SZÁRAZ et al. 1985) dolgozataiban további fontos adatokat találunk. Ezekben az években kerülnek elő pl. a következő fajok: Ophrys apifera, Ophioglossum vulgatum, Orchis tridentata, Phyllitis scolopendrium. Anyag és módszer 1989 óta rendszeresen járom a hegységet, elsősorban annak déli oldalait. Jelen dolgozatban a hegységre új fajok mellett több, általában csak a Szársomlyóról közölt faj további lelőhelyeit közlöm. A fontosabb hegy- és dűlőnevek az 1. ábrán láthatóak. A fajokat Soó (196480) sorszámai szerint sorolom fel. A rövidítések magyarázata a következő: ex verb.: ex verbis - idézett szerző szóbeli közlése; ined.: ineditum - idézett szerző közületien adata; (!): a növényt magam láttam; ! : idézett szerző által említett helyen a növényt magam is megtaláltam: Vhg-re új.: Villányi-hegységre új előfordulás. Eredmények A Szársomlyó alapos kutatottsaga miatt, elsősorban a Tenkes-, Fekete- és a Csukma-hegy, valamint a művelt területek közé nyúló Akasztófa-domb területéről kerültek elő florisztikai újdonságnak számító fajok. Ezek közül 23 a hegységre újnak bizonyult. Ilyen fajok pl. az Ophrys sphegodes, Ophrys scolopax subsp. cornuta, az országosan is ritka Rosa livescens, a majom és bíboros kosbor hibridje, az Orchis angusticruris, valamint az Astragalus vesicarius subsp. albidus, Orchis militaris, Orchis morio, Lathyrus pannonicus, Orobanche purpurea, Stipa joannis, Spiranthes spiralis. Újabb területekről kerültek elő a hegységből már ismert, de régóta nem talált, vagy ritka fajok közül pl. a Plantago argentea, Gentiana cruciata, Trigonella gladiata, Pulasatilla grandis, Amygdalus nana, Serratula radiata, Orobanche nana, Ophrys apifera, Digitalis ferruginea.
