Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Történettudományok - Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről
RADNÓTI ILONA: ADATOK A 18. SZÁZADI BARANYA MEGYEI ZSIDÓSÁG FOGLALKOZÁSÁRÓL ÉS JÖVEDELMÉRŐL 75 III. Településnagyság és foglalkozás szerinti tagolódás A 18. századi Baranyában a zsidóság szétszórtan élt. Az általuk lakott települések túlnyomó többségén csak egyegy zsidó családot találunk. Kivételként alig néhány helységet említhetünk. Ilyen volt Esterházy Kázmér uradalmának központja Dárda, ahol a korszakban végig jelentősebb zsidó közösség volt. 1784-re szép számmal telepedtek le zsidók (7 család) a kamarai igazgatás alá tartozó Baksán is. Lakóhelyük megválasztásában nem dönthettek szabadon, abban a befogadó nagybirtokos szava volt a meghatározó. Létszámuk és az általuk lakott települések száma fokozatosan gyarapodott. A megye 362 településéből 1780-ban 57 (15,8%), 1781-ben 66 (18,2%), 1784-ben 70 (19,3%) helyen telepedtek meg zsidók. 1780-ban az 57 helységből 31 (54,4%) népességét tekintve az 500-999 főt számlálók közé tartozott. Ezekben élt a zsidó családok közel 60%-a. További egyharmad részük az 1000 főnél népesebb helyek lakosa volt (4. táblázat). 4. táblázat. A zsidó családok településnagyság szerinti megoszlása Baranyában (1780) Település lélekszáma A kategóriához tartozó települések száma A kategóriához tartoztó zsidók lakta települések Zsidó családok 1-99 100-199 200-299 300-499 500-999 1000-1999 2000-2999 3000-4999 5000-9999 18 57 80 112 71 17 5 1 1 3 7 16 20 9 2 5,3 8,8 14,3 28,2 53,0 40,0 4 7 21 23 21 3 5,1 8,9 26,6 29,1 26,6 3,8 Baranya 362 57 15,8 79 100,0 Egy évvel később, 1781-ben, a zsidó családok számának gyarapodásával elsősorban az 500 lakosnál nagyobb településeken növekedett számuk és arányuk. A lakóhelyükként szolgáló 66 helységből 40 tartozott a fent említettek közé, s bennük élt a családok több mint 64 %-a. Ezen belül különösen dinamikus volt az 1000-1999 lélekszámú településekre történő beköltözés. A megye e kategóriába taretozó 17 helységéből 15-nek (88,2%) volt zsidó lakója, s bennük koncentrálódott a megyében élő zsidó családok 27,6%-a. A 2000-2999 népességszámú 5 település közül 1780-ban és 1781-ben egyaránt kettőnek volt zsidó lakosa. Jelentéktelennek tekinthetjük az 500 főnél kevesebb lakost számláló falvakban bekövetkezett csökkenést (5. táblázat). 5. táblázat. A zsidó családok településnagyság szerinti megoszlása Baranyában (1781) Település lélekszáma A kategóriához tartozó települések száma A kategóriához tartoztó zsidók lakta települések Zsidó családok" száma 1-99 100-199 200-299 300-499 500-999 1000-1999 2000-2999 3000-4999 5000-9999 18 57 80 112 71 17 5 1 1 4 5 15 22 13 2 7,0 6,3 13,4 31,0 76,5 40,0 4 5 16 27 23 4 5,1 6,3 20,3 34,3 29,1 5,1 Baranya összesen 362 61 16,9 79 100,0 A megye 18 legkisebb és a 2 legnagyobb településén 1780-ban és 1781-ben nem élt egyetlen zsidó család sem. Az 1784. évi összeírás alapján 12 készült táblázat (6. táblázat) nem tükrözi valósághűen a zsidók megyében kialakult településnagyság szerinti megoszlását, mert a Mohácsi járás adataiban a helységek nincsenek feltüntetve 13 . A hiányos megyei adatokkal készült táblázat arról tanúskodik, hogy további 4 településsel nőtt a zsidók által lakott helységek száma, a családoké pedig 108-ra emelkedett. Az összeírásból kitűnik, hogy 1784—ben már a legkisebb lélekszámú helyen is megtelepedett néhány zsidó család. A megye legnagyobb népességű városa, Pécs változatlanul nem tartozott a zsidóknak lakóhelyet biztosítók közé. A zsidó családok közel negyede az 1000-1999 népességű települések lakója. Vélhetően ez az arány a mohácsi adatok birtokában kedvezőbb lenne, mert a járás két jelentős településén, Hidason (1689 fő) és Dunaszekcsőn (2573 fő) a korszak egészében éltek zsidók.
