Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Történettudományok - Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről
72 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) Az előző évi összeíráshoz képest a kézművességet folytatók száma egy fővel csökkent. A mestereket 1 üveges és egy varga képviselte. A járásban 2 sakter tevékenykedett. Isaias Salamon neve mellé „ez a foglalkozás nem nyújt neki elegendő megélhetést" megjegyzés került. A Hegyháti járásban 21 családot írtak össze 20 településen. Kereskedésből 12 család élt. A forgalmazott árucikkek alapján csoportosítva: - Bécsből származó árucikkeket árult 4 fő - Vegyes, kis értékű árukkal házalt 7 fő - Hamuzsírral, szappannal, dohánnyal kereskedett 1 fő A négy, bécsi árucikket eladó kereskedő dohány, méz és bőr felvásárlásával is foglalkozott. A házaló kereskedők közül három mezőgazdasági termények (bőr, méz, dohány) felkutatását is végezte. A többi járáshoz képest igen sokan - 7 fő - a kereskedés mellett italmérést is béreltek. A járásban egy zsidó kézműves sem volt. Egy muzsikust összeírtak ugyan, megélhetését azonban ő is „bőrök, dohány és kisebb méretű áruféleségek szállításával" biztosította. A járásban élő egyetlen sakter egyúttal a zsidók adószedője is volt 8 . A Mohácsi járásban a zsidók lakta települések száma továbbra is 4, az összeírt családfőké pedig 11 volt. Az iparosokat egyetlen üveges mesterséget űző képviselte. 9 zsidó családfő tevékenysége a kereskedelemhez kapcsolódott. A forgalmazott áruféleségek alapján : - Pamutszövetet, kendőt, dohányt, kávét, cukrot, stb. árusított 2 fő - Olcsóbb árukkal házalt 6 fő Másodmagával társulva kereskedett 1 fő Az értékesebb áruval kereskedő Mandel Baran hidasi lakos és a Szekcsőn (Dunaszekcső) élő Lebell Volff esetében feltételezhetjük, hogy boltot tartottak. Isac Mayer (olcsóbb áruk eladásából élő) kereskedő bérlettel is rendelkezett. 1780-ban kocsmabérlete volt, vélhetően egy évvel később is ezt árendálta. Hidason élt a másodmagával kereskedő Moises Spitz, de társát és a forgalmazott termékeket nem közli az összeíró. A járásban két családnak volt elegendő jövedelme ahhoz, hogy gyermekeik mellé tanítókat alkalmazzanak. Ezzel új foglalkozási csoport - az értelmiség - jelent meg mind a járásban, mind a megyében. A tanítók nem önálló háztartásfők voltak, mindketten az alkalmazó háztartásában éltek. A Pécsi járásban 4 községben egy-egy zsidó családot írtak össze. Közülük három közelebbről meg nem nevezett olcsóbb áruféleségekkel házalt a környező falvakban. A Pellerden élő zsidó szakmáját tekintve szűcs volt, a maga készítette apróbb bőráruk eladása azonban nem nyújthatott elégséges jövedelmet számára, mert egyéb olcsó cikkekkel és sóval is kereskedett. A Szentlőrinci járás 21 zsidó családja 17 településen élt. A kézművességet két iparos, 1 szűcs és 1 paszománykészítő képviselte. A szűcs a szakmájában készített apróbb termékeken kívül mézzel, gyapjúval, dohánnyal és bőrökkel is kereskedett. A paszománykészítés új mesterségként jelent meg, amire azonban nem nagyon lehetett igény, mert az összeíró az iparos neve mellé „nincs keresete" megjegyzést tett. Csak kereskedésből jutott jövedelemhez 8 családfő, további 8 kereskedő valamilyen bérlettel is foglalkozott. Az utóbbiak többsége - 5 fő - kocsmát árendált, melyben az uradalom és a falu borát is kimérték. A „szokásos bér mellett" ketten az uradalomtól tűzifát kaptak, egy kocsmárosnak pedig az elhasznált gyertya költségeihez járult hozzá a falu. Béreltek mészárszéket és pálinkafőzőt is. A kereskedéssel foglalkozók a forgalmazott cikkek alapján: - Textilfélét (posztó, vászon) és vegyes árucikket árult 2 fő - Textilfélét (posztó, vászon) és vegyes árucikket árult, bőrrel, mézzel, gyapjúval kereskedett 1 fő - Mézzel, dohánnyal kereskedett 1 fő - Mézzel, dohánnyal és bőrrel kereskedett 1 fő - Bőrrel, hamuzsírral, sóval kereskedett 1 fő - Bőrrel, mézzel és vegyes aprócikkel kereskedett 1 fő - Vegyes apró és kisértékű cikkeket árult 5 fő - Kötelet, kötőféket és apró textilfélét árult 3 fő - Más megbízásából bőrt és egyebet kutatott fel 1 fő A járásban működő 2 sakter közül az egyik kocsmát bérelt, mézzel kereskedett és boltot is tartott. A másik a szentlőrinci zsidó áruit forgalmazta. Különösen figyelemre méltó a szentlőrinci illetékességű Isac Jacob sokoldalú tevékenysége. Boltot tartott, különböző mezőgazdasági terményeket vásárolt fel. A felvásárlást két módon oldotta meg. Egyrészt a környék falvaiból odaszállított terményeket vásárolta fel Szentlőrincen, másrészt felvásárlói voltak Nagypeterden és Bodán. Mindezek mellett egy textilműhelyt is működtetett, amiben különböző szövetféleségeket (kender és gyapjú) állítottak elő. Az előállított textilfélék eladásában a járás más településein (Tésen, Nagypeterd, Boda) élő
