Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Művészettörténet - Sárkány József: Tihanyi Lajos (1885–1938)

180 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) 18. Zöld-piros-sárga kompozíció, 1936. o., v., 100x59,8 cm, MNG Itsz.: 70.174.T. határolt egyszerű - ám a gondosan mérlegelt kompozícióban a helyére kerülő - formákban lévő lehetőségeket; s az a „Kompozíció" című alkotás is (20. kép), melynek pasztell színekből álló foltjai, párhuzamos sávjai, s a különösen érdekes középső, széles mezőjének expresszív, kavargó vörös-narancs ecsetvonásnyi ívei, absztrakt mintái már egy magas szintű dekoratív, ornamentális művészet felé nyitnak. Tihanyi önmagáról is vallott, amikor a vele rokon sorsú, méltatlanul mellőzött francia festőt, Gondouin-t

69 búcsúztatta: „Kereste kutatta a színeket és az anyag kifejezésének és hatásának lehetőségeit már akkor is, mikor még lenyűgözték a természet szépségei és ereje, de kiszabadította magát a rabságból, mert felismerte az anyagban rejtőző maradandóbb értékeket és szépségeket... A vászon egy élőszerv lesz a festővel, egy test, ami megszűnik létezni, elvérez és megsemmisül maga a festő is, akinek nincs elég ereje és szíve - intelligenciája 19. Piros színkompozíció, 1936. o., v., 27,3x46 cm, MNG Itsz.: 70.137.T. - a vászon és az anyag életét érezni és életben tartani... Soha emberi hiúság jobban ki nem elégülhetett, mint amikor a festő ... meglátta .. az anyagon elért győzelmeit. Gondouin gazdag, szerencsés és boldog volt, mert dolgozhatott és mást nem kívánt. Erről tanúskodik, hogyan szerette, mert őrizte a győzelmeit. Ezért elsősorban és csakis az ő érdeme, ha összegyűjtve megtartotta számunkra."

70 Tihanyi Lajos Párizsban hunyt el 1938. június 12-én. Agyhártyagyulladás végzett vele. Életében egy könyv jelent meg róla; a költő Robert DESNOS írta előszavát az 1936-ban 415 példányban megjelent kiadványnak, mely művészetének 1908-1922 közötti korszakát tárgyalja

71

, ám még e kevés példány sem kelt el, szinte néma csönd fogadta kiadását. Elárvult műtermében ott sorjázott mert alkotásaitól igen nehezen vált meg - életművének nagy része, melyet barátai, a fotóművész Brassai, Bölöni György, Jacques de la Fregonniere őriztek meg, majd adtak át a magyar államnak. A műveiben - fél évszázadnyi távollét után - hazatért alkotónak 1973-ban repre-