Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és a passió emlékei
LANTOSNÉ IMRE MÁRIA: SZAKRÁLIS TÁJ ÉS KULTUSZ A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN, П. 151 Mecseknádasd az egyik legjelentősebb kistáji központ a Keleti-Mecsekben. A település 1718-tól folyamatosan népesült be hesseni, baden-württembergi, valamint elsasslotharingiai németajkúakkal. Az első feljegyzések 25 beszámolnak arról, hogy a növekvő lakosság „lelki szükségleteinek kielégítésére" már 1749-ben felépült Wagner János telkén a Vértizzadó Krisztus kápolnája. A kápolnát Felföldi Menyhért szászvári plébános áldotta meg, még abban az évben, május 1-én. Az ünnepi prédikációt Pfeiffer Miklós plébános mondta. 26 Itt jegyeznénk meg, hogy a telepítések kezdetekor plébániatemplomként, az akkor még romos Szt. István kápolna szolgált. A plébániatörténet elbeszéli azt is, hogy az építtető Wagner János péksegéd, németalföldi vándorévei után hazatérve, telkét ingyen adva, megtakarított pénze nagy részét adományozta a kápolna felépítéséhez. 22. ábra. Feszület a mecseknádasdi kálvárián. A Vértizzadó Krisztus vagy Vérehullató Krisztus kápolnája nemcsak a szentmise helye volt egykor, hanem a nagyböjt és a húsvét időszakában a keresztúti ájtatosság és a feltámadott Krisztusra emlékezés szakrális színhelyét is szolgálta. A kálvária megépülésével természetesen a szokás helyszíne is áttevődött. A plébániatemplom 1770ben történt felépítését követően ezt a kápolnát csak a Nagyhéten használták. A nádasdi kálvária egykor a falu határában, egy meredek dombra épült. A faluképben jelenleg is meghatározó látványt nyújt. 14 stációját 1798. augusztus 12-én szentelték fel. A stációképeket eredetileg vaslemezre festették. Ezeket az elmúlt évben cserélték rézdomborításra. A plébániatörténet bejegyzése szerint, 1810-ben, Schmidt Apollónia 100,- Ft-os alapítványt tett a kápolnára, 1815-ben Bernhardt Kelemen felállíttatja a Krisztuskeresztet, a község pedig a két latorét 27 . A klasszicizáló kápolna 1811-ben épült. Ugyanekkor készült el a teljes berendezése, tornyába 75 fontos új harang került. A kálváriakápolnát ugyanaz év november 3-án benedikálták. A hozzá vezető stációk között fele úton közel életnagyságú Szűz Mária (Immaculata) szobor áll. A kálvária mellett, a nyugati oldalon, 1804-ben nyitottak temetőt. Ezt 1838-ban keleti irányba is kibővíitették 28 . Himesházán a 19. sz. első felében épült kálvária. 14 stációját keresztcsoport és kápolna zárja le. Jellegzetesek a jelenleg üres stációképek fülkéit lezáró fatáblák. Ezzel mintegy harmonizál a kápolna fa huszártornya. A kálváriadomb alján jellegzetes képoszlop (Bildstock) látható, benne vaslemezre festett Szt. Vendel kép. A stációk és a kápolna fehérrel meszelt. Székelyszabar. Kálváriakápolnája jellegzetes népi barokkot idéző homlokzattal, a ráépített harangtornyocskával 1882-ben épült, a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Kakasd. Kálváriáját 1891-ben benedikálták 29 . A község szélén magasodó dombon áll. 14 stációja van, festett domborművekkel. A stációkat egyedülállóan szép, gondozott fasor kíséri. A kálvárián 1941-ben hálaadást és aratóünnepet tartottak (Id. a bonyhádi kálváriához kapcsolódó szokást). Pécsvárad. A kálváriát Krisztus keresztjének felirata szerint 1836-ban állíttatta a helyi „tisztes molnáripar". A stációkat föltehetőleg a helybeli egykori céhek, ipartestületek közösen gondozták. Erre vall, hogy Nagyböjtben és egyházi ünnepeken a képeknél gyertyát gyújtottak. Az 1950-es évek végéig a stációképek alatt még láthatók voltak a céhek és az iparosok egykori bádogjelvényei. A századelőn tönkrement kálvária helyreállítására 1911ben Pécsváradon gyűjtést szerveztek. Ennek eredményeképp Puppi József kőfaragó a 12 régi stáció köveit és a három keresztet kijavította és háromszor átfestette, 210 koronáért. A két legfelső stációt özv. Storch Pálné saját költségén állíttatta. A gesztenyefa-csemetéket a község adta. A kálváriát 1912. augusztus 25-én - az ősi hagyományoknak megfelelően - Jászay pécsi ferencrendi atya áldotta meg. A stációk jelenlegi mozaik képeit Haraszti
