Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és a passió emlékei
150 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41 (1996) A plébánia História Dom usa említést tesz arról, hogy az öntöttvas dombormuveket Würzburgbol rendelték meg. A leírás csak annyit közöl, hogy a Dunán hajóval szállították Mohácsra és onnan szekérrel vitték tovább Pécsre. Alkotóját nem említik 23 . Bolyban a Batthyány-Montenuovo család emeltetett kálváriát. A településen kívül először a 14 stáció és a keresztcsoport készült el, 1821-ben. A kápolnát 1843-ban építették 24 . A stációk és a lizénákkal tagolt homlokzatú, félköríves záródású kápolna egységes, klasszicizáló stílusú. A kápolnát Urunk Jézus Feltámadása tiszteletére szentelték. Az oltárkép ismeretlen mester alkotása. Az oltármenza alatt fából faragott, festett Krisztus-sír látható. A kápolnához és a kálváriához napjainkig élő hagyomány fűződik. Húsvét hétfő hajnalán a falu közössége itt szentmisét hallgatott, utána a kálváriadomb alján álló ún. Tukárba, a pincesorba vonultak, ahol vidám mulatozással és kölcsönös vendégeskedéssel töltötték el a napot. A szokás, az „Emmaus-járás" hagyománya más vidékeken sem ismeretlen a telepített német falvakban. 20. ábra. A jobb lator ábrázolása a bólyi kálvárián. 21. ábra. Mecseknádasd. A kálvária stációit 1798-ban, kápolnáját 1811-ben építették.
