Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és a passió emlékei
148 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41 (1996) gi Neubeuern egyházközségének nagylelkű adományából összejött 16 millió forintból állították helyre a stációkat és a kápolna berendezését. Történetét korai levéltári forrásokból ismerjük. A Bertalan dombon állt a Corpus Christi kápolna, mely a török hódoltság idején pusztulhatott el. Széchy Pál püspök 1270-ben, írásban rendelkezik, hogy Űrnapján a Bertalan templom plébánosának vezetésével körmenetben vonuljanak fel a Bertalan „hegyre". Petrovich Ede püspöki levéltáros, egyháztörténész szerint a Bertalan hegy azonos a kálvária- dombbal, tehát a mai kálváriának ezen a helyen már középkori előzménye lehetett. Itt kell megjegyeznünk, hogy vizsgált térségünkben ez az egyetlen utalás a 18. század előtti, - középkori - kálváriára vonatkozóan. 1701-ben, a Pécsre települt jezsuiták telekcsere utján jutottak az ún. Bertalan dombhoz 21 . 1712-13-ban már hét stációt emeltek a dombtetőn, három kereszttel. A városfalon kívül magasodó Kálváriadomb szerepel egy 1763-ban készült metszeten, melyet később, 1874-ben, kőnyomdájában a neves pécsi litográfus, Hochrein József örökített meg. A 18. század végén homokkőből faragott stációk épültek. Ezt bizonyítja az 1. számú stáció hátoldalára bevésett FS. J. 1779. monogram és évszám. A 18. század végén épült a késő barokk stílusú kerítéskapu. 1812-17 között a stációk száma már 12, és festett kődomborművekkel díszítettek. Ezeknek egy töredéke került elő a helyreállításkor. Ekkor épült a Szentsír-barlang és a klasszicista stílusú kerek kápolna is, melyben az oltár fölött kőből faragott és festett Golgota látható. A keresztcsoport itt a kápolnába került. Krisztus és az alatta térdeplő bűnbánó Magdolna korabeli ikonográfiái típus. Ez a megfogalmazás látható egy 1798-ban kiadott imalap fametszetén, amely Landerer János Mihály budai nyomdájában készült 21a . A fentiek a pécsi hívek adományából és főleg Ábel József takácsmester költségén készültek. Ábel Józsefet halála után a kálvárián temették el. A kápolna falán elhelyezett sírkövön az alábbi sírvers volt olvasható: „Rom vala itt hajdan, s kik e szent helyet újra díszítek, Ábel József volt főbbikük, Áldja az ég. Nyolcvanhét esztendő, koszorúzá pályafutását Most már lelke amott, hamvai nyugszanak itt. Pécs, 1842. december 22." 22 A Szentsír Krisztus korpuszát és Mária Magdolna szobrát Bartalits Mihály pécsi kőfaragó 1877-ben készítette. A 19. század végén a már rossz állapotban levő stációk kő-domborműveit öntöttvasra cserélték, melyek a mai napig is láthatók. Ekkor helyeztek el a kápolna falán két domborművet. így a stációk száma 14-re növekedett. 17. ábra. A bólyi kálvária keresztcsoportja.
