Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható Múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, VI.

132 A JANUS PANNONTUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) Életrajzi adatok: 1901. augusztus 4-én született Sarajevóban. Iskolai tanulmányait Mosonmagyaróváron kezdte. 1917-ben került a Pécsi Hadapród Iskolába, majd a budapesti Ludovika Akadémiára iratkozott be. Itt avatták hadnaggyá. Először Debrecenben, majd Kőszegen szolgált, innen került vissza Pécsre, régi iskolájába, ahol 1942-ig tanított. Közben tanári diplomát szerzett történelem-földrajz szakon a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Később a matematika szakot is elvégezte. 1944-ig a Hadtestparancsnokságon töltött be hivatalt. Ekkor már őrnagyi rangja volt. 1948 nyarán tért haza hadifogságból, Szibériából. Elhelyezkedni nem tudván, napszámosként dolgozott. Majd az újjászervezett pécsi Katonai Iskolába került, mint civil tanár. 1952-től a Nagy Lajos gimnáziumban tanított, amíg 1959-ben el nem távolították. 1988-ban rehabilitálták és megkapta az Arany-diplomát. 1991. március 15-én előléptették alezredessé. 1991. augusztus 13-án hunyt el Pécsett. Hangdokumentum: K-246, K-247. Virág István ny. gimnáziumi tanár beszél életéről, a hadapród iskola előtt állt Zrínyi-szoborról. A felvételt Nádor Tamás készítette 1987 július 1-én, Virág István Dohány utca 7. sz. a lakásán. Virág István:... 1917-ben a pécsi hadapród iskolában a mosonmagyaróvári alapítványnak két helye volt. Az egyiket a bátyám foglalta el. Amikor megüresedett a másik hely, öten pályáztunk. Tekintettel arra, hogy tízen voltunk testvérek, s bár az egyik fiú az alapítványt már elfoglalta, engem ötödiknek kandidáltak. 1917. szeptember 20-a táján volt a felvételi vizsga. Kettőnkkel hívtak be: a negyediket és ötödiket. Együtt vizsgáztunk. A negyedik fiú előttem kibukott. Én 6 gimnázium után többet tudtam, mint ő. Engem találtak jobbnak, így én kerültem be a pécsi honvéd hadapród iskolába, 1917 szeptemberében ...Az első tanév nyugodtan, baj nélkül ment végig. A második, 1918119-es tanévben már zavarok jelentkeztek. November 14-én a szerbek bevonultak Pécsre. A városparancsnok úgy intézkedett, hogy a hadapród iskolából főreáliskolát csináljanak és abban civil tanárok tanítsanak. Ez azt jelentette, hogy a katonatanárok civil ruhát öltöttek és ott maradtak. Március 6-ig működött az intézet. Ekkor kaptuk a parancsot, hogy 24 órán belül ki kell üríteni az intézetet, küldjék haza a növendékeket. A tantestület összeült és - hogy ne veszítsenek évet az évfolyamok - kiadták az évvégi bizonyítványokat. Mi tehát elvégeztük a második évet. Március 7-én ültünk vonatra. Három vagonból álló szerelvény vitt bennünket Godisáig, a demarkációs határig, ott a kísérő szerbek kiszálltak, mi utaztunk tovább. Felmentünk Budapestre és a Ludovika Akadémián kaptunk átmeneti szállást, érkezést, a hazautazáshoz útiköltséget. így jutottam haza Magyaróvárra. 5. Zrínyi Miklós szobra az egykori Hadapród Iskola előtt. Virág István visszaemlékezésének most azt a részét idézzük, amikor a Ludovika Akadémia elvégzése után életútja ismét Pécsre vezetett. Virág István: Minekünk az avatás után öt esztendeig nem volt szabad mozgolódnunk, oda kellett mennünk, ahová helyeztek. Öt esztendő után próbálkozhattunk máshová eljutni. Miután én a Ludovika Akadémián szerencsétlenül jártam, mert egy fegyver felrobbant a kezemben, olyan sérüléseket szernvedtem, hogy jobb szemem látóképességét elveszítettem, irodai szolgálatra avattak fel. Innen szabadulni akartam. Katonai nevelőintézetbe pályáztam, mint nevelő tiszt. Eléggé nehéz volt ilyen helyre bejutni, de szerencsémre 1931-ben Kőszegre helyeztek kiképző tisztnek. Nagyon szép esztendőt töltöttem ott. Gömbös Gyulának egyik fia is ott tanult, akit egy alkalommal fogdába nyomtam, mivel egy kis elsőévest pofonvágott. Megkapta büntetését, ezzel az ügy el volt intézve. Gömbös járt a fiához látogatóba. A tiszti étkez-