Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Raýman János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei, II. rész. 1907-től napjainking

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) 107-128 Pécs, 1996 A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei, II. rész. 1907-től napjainkig. RAYMAN János A pécsi kiállítási érmek gazdag sorát 1907-ig az I. részben mutattuk be.

1 Ez a szépen indult sorozat az első világháború kitörésével megakadt. Majd az összeomló Habsburg birodalom romjai maguk alá temették Magyarországot is. A feldarabolt országnak újra kellett szerveznie gazdaságát. Ezek a feltételek nem kedveztek kiállitások rendezésének. A háború után a fővárosban, a korábbi Márciusi Vásár folytatásaként évente Árumintavásár, majd későbbi nevén Budapesti Árumintavásár megrendezésére került sor (1920-1925). Ezen a vásáron áruátvétel nem zajlott le, csak a bemutatott termékek mintái alapján jöttek létre megrendelések. A gazdaság lassú konszolidálódásának jeleként ezt a rendezvényt nemzetközivé fejlesztették és 1925-ben már az ipar és a kereskedelem hagyományossá váló találkozóját Budapesti Nemzetközi Vásár névvel rendezték meg. 1925-ben az első BNV 9000 négyzetméternyi területét 800 kiállító vette igénybe. 1938-ra 1565 kiállítónak már 26 600 négyzetméterre volt szüksége. A kezdeti fellendülést ugyan fékezte a 30-as évek elején elmélyülő gazdasági világválság, de megállítani nem tudta. Pécs helyzete annyiban eltért az országostól, hogy 1918-1921 közt szerb katonai megszállás alákerült. Ezért a háború utáni Pécs az anyaországtól elszigetelve, csak a jugoszláv piacon tudott árut beszerezni és elhelyezni. A szerbek kivonulása után a megszállás alatt kiépült jugoszláviai áruszállítás külkereskedelemmé változott. Ezért a kiállítások új sorozatának beindulása az országban is, de különösen Pécsett akadozott. A mezőgazdasági termékek bemutatásának igénye gyorsabban jelentkezett, még talán serkentően is hatottak rá a válság okozta eladási nehézségek. Ugyanis Pécsett 1930-tól újra indult az őszi mezőgazdasági terménybemutató kiállítás megszervezése, de az ipar bemutatkozása továbbra is késett. 5. Szőlő-, gyümölcs-, bor- és virágkiállítások, 1930-1938 A mezőgazdasági termények bemutatásának régi hagyományai vannak Pécsett. Kezdetben az Országos Gazdasági Egyesület keretében működő Baranyai Gazdasági Fiók Egyesület szervezte a kiállításokat. Az 1847-es kiállítást szeptember 18. és 22. közt tervezték, a pécsi Nemzeti Casinó termében megrendezni.

2 Felhívásuk szórólapját mellékelve bemutatjuk (1. ábra). Alólirtt egyesület a Nemzeti Casiuo teremében Pécseit gyümölcs, termény, s ipar kiálítást rendezett; melyre hogy a t. ez. Közönség s minden ügybarát f. e. September hó 18-tól egész e f. e. Sept. hó 22-ik délutáni órákban megjelenjen: ezzel tisztelettel mcghivalik. — Egyszersmint a gyümölcs s termény tenyésztéssel s iparral foglalkozók tisztelettel megkéretnek: szíveskedjenek bárminemű s fajú gyümölcsöt, szóilöt, gabona s hüveles terményt, bort, virágot, gyapjút, vagy iparági s kézi mii czikket, vagy más nevezetességet, a beküldő nevével, lakásával, s a termés ugy készítés helyével jegyezve ; nevezett kiálításhoz használandót, s a kiálítás befejeztével vissza nyerendót, f. e. September hó 15-ig Nendvich Tamás s Taitl János líráknak Pécsre bérmentessen megküldeni. Pécsett Augusztus hónapban 1847. esztendőben. AJ Baranyai gazdasági рок egyesület. 1. ábra. Ezt a kiállítást a gazdasági egyesület csaknem minden évben megrendezte. A kiállított termékek az alábbi kategóriákban versenyeztek: virág, gyümölcs, szőlő, bor és többnyire méz. Már ezeken a kiállításokon is szakértő zsűri értékelte és rangsorolta a bemutatott terményeket. A legjobbak pedig különböző díjakat nyertek. A díjazás az elismerő és kitüntető oklevelek mellett, szakegyletek, különböző szervezetek és gyakran magánosok által felajánlott pénzjutalmak és emléktárgyak voltak. Érmek adományozásáról nincs tudomásunk. Bár a Baranya Megyei Gazdasági Egyesületnek találni olyan kitüntető oklevelét, amelyet a jutalmazott, valós érmei közé úgy sorolt be és úgy ábrázoltatott cégének trófeái közt, mintha érem lenne. Ilyet látni például az Ivic Antal féle mérleggyár reklámján kettőt is (2. ábra). A középső térdelő gyermek választja el az ábrázolt „érmek" elő- és hátoldali képét. A középső, az 1879-es székesfehérvári kiállítási érem, valamint a sarkokban lévő pécsi kiállítási érmek rajzai valós érmekről készültek és meglehetősen pontosak is.

3 Az oklevelek ilyen módon