Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Rózsa Miklós: Caflish Kristóf cukrász és svájci rokonsága

RÓZSA MIKLÓS: CAFLISCH KRISTÓF CUKRÄSZ ÉS SVÁJCI ROKONSÄGA 101 kiemelkedő szerepet játszott graubündeni külső migráció tagjait kibocsátó társadalom egyik csoportja egyes lakóhelyi adottságaiba, életvitelébe, életmódjába, gazdasági viszonyaiba, ugyanakkor a mobilitás jelenségeibe, melyek közül Cqßisch Kristófé, Lucius Caflisché, valamint Fieni Leonhardé és Fieni Andrásé tipikus példái a migráció eredményeképpen bekövetkezett integrációs mobilitásnak. Jegyzetek 1. Ki volt a hajón utazott kassai cukrász, és ki volt a hozzá inasnak szegődő unokaöccse, ennek megismerése végett kutatást folytattunk a kassai városi tanácsi iratokban. Megállapítottuk, hogy a Graubünden kantonból való két svájcival történt találkozásnak Kohl útleírásból következtethető idejében Kassán Stampa Rudolf és az őt felváltó Stampa Bertalan, valamint Zuan Ulrik és társa Maffei János voltak cukrászok. Tehát közülük valamelyikkel, és a figyelembe jövő, megvizsgált forrásokban nevük megemlítése nélkül, csak szám szerint szereplő inasaik valamelyikével utazott együtt és beszélt a hajón Kohl. - (Archív mesta KoSic. Conscriptio Universorum Gremio Liberae hujus atque Regiae Civitatis Cassoviensis ejusque Suburbii reperibilium Fundorum et Facultatum pro Anno Militari 1839/40. Nro. 118., Nro. 218.; Conscriptio Animarum in Gremio L[ibe]rae ac Regiae Civitatis Cassoviensis pro Anno 1839/40 peracta. Nro. 118., Nro. 218.; Szabad Királyi Kassa Városa kebelében található mindennemű Házaknak 's Ház Helyeknek 1840/1-ik Évre Összeírása. 118. házszám és 218. házszám.; Szabad Királyi Kassa Városa kebelében található lakozó Lelkeknek 1840/41-ik Évre összeírása. 118. házszám és 218. házszám.) 2. KOHL, J[ohann] G[eorg]: Hundert Tage auf Reisen in den österreichischen Staaten I-V. Theile. Dresden und Leipzig 1842. Dritter Theil. Reise in Ungarn. Erste Abtheilung. Pesth und die mittlere Donau. 1842. 152-154. 3. Zernegiől DNy-ra egy patakon átvezető Punt-Ota (,magas híd') két részre, a DNy-i Felső-Engadinra (Ober-Engadin, Engiadin' Ota) és az ÉK-i Alsó Engadinra (Unter-Engadin, Engadiana Bassa) osztja. 4. Graubünden és Velence kapcsolatára lásd: Dr. FRÜH, J[ohann Jacob]: Geographie der Schweiz I-III. St. Gallen 1932., II. 564., 566.; GAGLIARDI, Emst: Geschichte der Schweiz von den Anfängen bis zur Gegenwart. I-III., Zürich-Leipzig 1934-1937., II. 692697., 997-1000.; BOHNENBLUST, Ernst: Geschichte der Schweiz. Erlenbach-Zürich 1974., 287-294. 5. KAISER, Dolf: Fast ein Volk von Zuckerbäckern? Bündner Konditoren, Cafetiers und Hoteliers in europäischen Landen bis zum ersten Weltkrieg. [Zürich] [1985], 161. 6. GAGLIARDI i. m. II. 1000., KAISER i. m. 17., 162. 7. KOHL i. m. 156. és KAISER i. m. 19. 8. KAISER i. m. 7. 9. LECHNER, Emst: Die periodische Auswanderung 3er Engadiner und anderer Bündner. 2. Auflage. Samedan 1912. 10. SCHMIED, Heinrich: Die Oberengadiener Land- und Alpenwirtschaft. Inaugural-Dissertation. Universität Zürich. Winterthur 1955. 11. Fögl Ladin 1965-1967. 12. KAISER, Dolf: Cumpatriots in terras estras. Prouva d'üna documentaziun davart l'amigraziun grischuna, considerand in speciel l'Engadina e contuorns. Stampa 1968. 13. KAISER 5. sz. jegyzetben i. m.-e. A kutatási eredményeket 1988ban a Felső-Engadi völgyben levő Zuozh&n, 1989-ben pedig Zürich-ben rendezett kiállításon tárták az érdeklődő közönség elé. Az utóbbiban 3 magyarországi városból, köztük Pécsről, valamint a történelmi Magyarország további 3 városából összesen 7 cukrásztörténeti emlék volt látható. - (Bündner Zuckerbäcker in der Fremde und ihre Altersitze in der Heimat. Ausstellung Chesa Planta Zuoz 28. VII - 18. VIII. 1988. Ausstellungsführer.; Bünder Zuckerbäcker in der Fremde. Sonderausstellung. Schweizerisches Landesmuzeum Zürich. 28. IV. - 23. VII. 1989. Austellungs-Begleitheft.) 14. Catrina WERNER: Die Rätoromanen zwischen Resignation und Aufbruch. Verlag Orell Füssli 1983. 15. Ebből kivonatot közöl Der Schweizerische Beobachter с folyóirat 1983. évi 6. és 7. száma. 16. MICHAEL, Peter: Bis jetzt war ich Kaffeesieder. Zur Geschichte der Safier Zuckerbäcker in Oesterreich-Ungarn. Töndala (Valendas) 1985. XI. 8-i (80.) és 1985. XII. 6-i (81.) szám. Együttesen 38 számozatlan oldal. 17. MICHAEL-CAFLISCH, Peter: Zur geschichte der Safier Zuckerbäcker in Österreich - Ungarn. Bündner Monatsblatt 1986. évi 56. szám. 113-162. 18. PRINDL Ede: A cukrászipar. Budapest 1905., 11. 19. RÓZSA Miklós: Svájci cukrászok Miskolcon. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XIII-XIV. Miskolc, 1975. 241-264. Ennek német nyelvű tartalmi kivonatát átvette a Bündner Monatsblatt 1977. évi 7-8. száma; p. 152-255. 20. NIKOLAUS Rózsa: Die Zuckerbäcker PoUo (Pol) und Pool in Budapest. Bündner Monatsblatt 1981. évi 5-6. szám. 115-123. 21. M. OBERLÄNDER Erzsébet: Svájci cukrászok Nyíregyházán. (Adalékok a város ipartörténetéhez). Szabolcs-Szatmári Szemle 1987. évi 3. sz. 309-319. 22. Ennek fénymásolata a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban „Adattár 1778-89. sz." 23. ERNI, O.: Ein Gemeindeportrait: Trin. Noss' Ovra 1986. évi 32. (júniusi) sz. 18-22. old.; POESCHEL, E.: Die Kunstdenkmäler des Kantons Graubünden. IV. kötet. 1942. 27-29. old.; GREDIG, David: Romanische Bibeln dank Trinser Pfarrer. Bündner Tagblatt 1991. november 16. 24. ERNI, O. i. m. 20. old. 25. Hohentrins-i Evangélikus-Református Lelkészi Hivatalaiul 1852. április 25-én kiállított keresztlevél. 26. Finy Leonhard, mint Christiph Fieni és Agnes Fieni ötödik gyermeke, Hohentrins-b&n 1813. november 14-én született (Administraziun Communala, Gemeindeverwaltung Trin). Bürgerregisterblatt Nr. 250. 27. Finy Leonhard által 1856. május 11-én adott felszabadító levél. Az 1960-as évek elején a ma már néhai Hazai József budapesti cukrászipartörténeti gyűjtő, jelenleg pedig özvegye birtokában. 28. Landesgesetz- und Regierungsblatt für das Kronland Ungarn Magyarországot illető Országos Törvény és Kormánylap. II. évf. VI. db. Kiadva németül 1851. február 22. Kétnyelvű kiadásban 1851. március 12. 29. Finy Leonhard által 1858. március 15-én adott bizonyítvány. 30. Müller Antal cukrászata a mai I. ker. Szentháromság utca 7. sz.