Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható Múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, VI.

NÁDOR TAMÁS: „HALLHATÓ MÚZEUM". HANGDOKUMENTUMOK A JANUS PANNONTUS MÚZEUMBAN, VI. 133 dében ebédelt velünk, mint honvédelmi miniszter. Kérdez­te tőlem, mi az én további célom? Tudta, hogy csapat­szolgálatra alkalmatlan vagyok. Mondom, kegyelmes uram, ha olyan városba kerülhetnék, ahol van egyetem, és engedélyt kapnék az egyetem elvégzésére, akkor beiratkozom az egyetemre, közben ellátom a szolgálato­mat. Át is helyeztek. Augusztus elsejével idekerültem Pécsre, az akkor még reáliskolai nevelőintézetbe. Rögtön beiratkoztam az egyetemre, és 1937-ben, szolgálat teljesítése mellett, meg is szereztem tanári diplomámat, földrajz-történelem szakon. Ezután frontszolgálat, hadifogság következett. Haza­térése után Virág István ismét az egykori hadapród iskolába került. A központi épület főbejárata előtt állt eredetileg a szigetvári hós, Zrínyi Miklós szobra, egyben az intézet hősi halottainak emlékműve. Köszeghy Gyula honvéd­zászlós, hadapródiskolai tanár tervezete. 1926. szeptem­ber 26-án leplezték le. A II. világháborút követően az épületben egy ideig a Dózsa Tisztiiskola kapott helyet. Az 1950-es években ismeretlen szobrász Dózsa mellszob­rát állították fel a főbejárat előtt. Virág István: Amikor én civil tanárként oda kerültem, már Dózsa bronzszobra állt ott, egy négyzetalapú oszlop­ra helyezve. A Zrínyi-szobor is ott volt, néhány méterrel nyugatabbra. 1960-ban a honvédség átadta az orvosi egyetemnek az egész épülettraktust. Akkor az egyetem felkérte a honvédséget, szállíttassa el a két szobrot. A két szobor további sorsát hosszú ideig homály fedte. Virág István - akit közben a Nagy Lajos gim­náziumba helyeztek át, meghurcoltak, rendfokozatától megfosztottak, majd rehabilitáltak -, élete hátralevő éveit az iskola története feldolgozásának, a Zrínyi-szobor, a hősi halottak névsorát feltüntető emléktábla felkutatásá­nak, méltó módon, eredeti állapotban való helyreállítása nak szentelte. A hangkazetta tartalmazza Virág István részletes visszaemlékezését a Zrínyi-szobor kalandos útjáról. Nyomozásának szálai előbb a budapesti hadtörté­neti múzeum nyitott raktárába, majd a nagykanizsai tüzéralakulat laktanyájába vezettek. Onnan hozatta vissza a szobrot Pécsre, Gelencsér ezredes, a határőrség akkori kerületi parancsnoka, a laktanya udvarába. Amikor 1987. júliusában beszélgettünk, itt tartott a kutatással. Azóta Virág István fáradhatatlan és küzdelmes munkássága eredményeként, a hadapródiskola egykori növendékeinek anyagi hozzájárulásával a Zsölnay gyárban újra kiöntött, egykori helyétől nem messze felállított új szobor avatásán szólhatott a nagy számban összegyűltekhez. Hangdokumentum: K-338. Zrínyi-szobor avatás a volt hadapródiskola (ma POTE) kertjében. A hangfelvételt 1990. szeptember 8-án a helyszínen Nádor Tamás készítette. Virág István (részlet beszédéből): ... Először a jó Istenhez szálljon egy fohász, hogy megengedte nekünk azt, hogy a szobrot itt, ezen a helyen, a régi Zrínyi területén felállítottuk. ... Megígérem növendékeimnek, hogy ezt a szobrot én be fogom fejezni, bár 90 éves vagyok, nem tudom, hány évet élek még. Biztosan lesz valaki, aki átveszi tőlem a stafétabotot és befejezi ezt a szobrot tökéletesen úgy, ahogy annakidején nagy tisztelet­ben állt ott, az épület előtt, ahol mi tisztek és növendé­kek, ha elmentünk a szobor előtt, mindig tisztelegtünk. Legyen ez a nap nekünk a hagyománytisztelet napja. A Zrínyi-szobor eredeti állapotban való elkészültét Virág István már nem érhette meg. Katonai tiszteletadás­sal, ezredesként temették el. 6. Virág István otthonában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom